Nélküled

Egy héttel a születésnapi ünnepünk után kísérletezésbe kezdtünk. Kíváncsiak voltunk, mire lennénk képesek alapító elnökünk nélkül. A kérdésre egyik válasz az eredményben rejlik, másik válasz, hogy 19 nappal és végeléthatatlan könyörgésáradattal a meccs után mégis annak a játékosnak kell írnia a tudósítást, aki nem volt ott. Másik kísérletünk, hogy a Hajcsatokkal való barátságunk mennyire erős, már egyértelműen kedvező tapasztalatokat hozott, hiszen Studniczkin túl Manhertzet is kölcsönkértük. Személyében a liga egyik legjobb kapusa védte hálónkat, és öt mezőnyjátékosunk abban a boldog tudatban futkározhatott a zöld mezőn, hogy egyikük mindig szusszanhat.
A tényleges meccset huszáros rohamokkal kezdtük, az első öt percben talán öt olyan helyzetünk volt, amiből ezen a szinten illene gólt szerezni. Mi nem tettük, bár ekkor még bíztunk abban, hogy a következő harmincöt percben azért menni fog. Sajnos a rossz példa a helyzetek kihagyása terén  ragadós lett, az ellenfél ellenállása pedig felkeményedett. A meccs nagy részében, ha valamivel többet is volt nálunk a labda, azért pöccre eljutni helyzetekig már nem lehetett. Ami helyzet pedig adódott, azt szintén jól kihagytuk. És ahogy ilyenkor lenni szokott, egyszer eljutott kapunkig az ellenfél, és rögvest megoldották, hogy a helyzetből gól legyen. A körülmények - hátrány és kihagyott helyzetek - fokozták görcsösségünket, és fejvesztve, hibázgatva mentünk bele az újabb támadásokba. Természetesen nem sikerült gólokat szerezni, és természetesen az ősz során negyedszerre is bosszantó egygólos vereséget szenvedtünk olyan meccsen, amit a játék képe alapján nyerhettünk volna.
Annyi mindent kéne még elmondanom, de karácsonyi időben hetekkel a meccs után fogjuk rövidre. Télen nem játszunk bajnokságban, az egyéni edzéstervek kerülnek előtérbe, hogy tavasszal már tényleg letaroljuk a mezőnyt.
Kozelito Tél - Martin és a mókusok 0-1
   kapu: Manhertz
   mezőny: Kántor, Palágyi, Studniczki, Szerényi, Tinkó
   gól: -

Egy évtized

Klubalapítók egymás közt

 A délelőtti bajnoki után két óra szünet elteltével következett a születésnapi gálánk. A program a velünk egyszerre alapult, és azóta sorsunkkal összefonódó Hajcsatok társaságában lejátszott gálameccs köré szerveződött. Kettő órakor felsorakoztak a csapatok, felálltak a szurkolók, és a két klubalapító kupával köszöntötte egymást. Szongoth Mátyás minket méltató beszédében kiemelte, hogy tíz évvel első pályára lépésünk után még mindig tartjuk magunkat elveinkhez, hogy többségében a magyar szakhoz, irodalomhoz kötődő focisták alkotják. A szónokok felidézték a másik csapat múltját, illetve a két csapat egymást támogató múltját, időnként baráti rivalizálását.

Mi és a kupa

Valóban csoda, hogy egy véges mértékű egyetemi évfolyamból ki tudott alakulni egy csapat, ami persze azóta már nem csak sportcsapat, hanem baráti társaság és szellemi műhely, és persze azóta már nem az évfolyamhoz vagy a szakhoz tartozik, de ha az egykori évfolyamtársak kevésbé kötődnek a focihoz, vagy kevésbé találják meg az összhangot egymással, akkor ma semmi nincs.

Görög gólja

Az egyik bekapott gól

A mérkőzésen kis tapogatózás után kiderült, hogy ugyan gálának van hirdetve, de bohóckodásról szó sincs, a legkeményebb bajnokik ütemét kényszerítik egymásra  küzdő felek. Az első gólt Hlavacska szerezte, miután meglódulva móresre tanította a mezőnyben tetten ért kapust. De nem maradtak adósak a gólokkal partnereink sem, hamarosan megfordították az állást.

Fehér gólja

Az idő telésével hol egyik, hol másik csapat szerzett újabb gólokat, és ragadta magához ismét a vezetést. Félidőben mi álltunk vesztésre, sőt utána hátrányunk kétgólosra nőtt, de egy jó hajrával ezt háromgólos előnyre változtattuk. Közben bejátszottuk a beszokott figurát, Fehér mezőnybeli mezt öltött magára emlékezve az első meccsekre, amikor még csatárként szerepelt. A taktika most eredményes volt, hiszen alig néhány perccel később Hlavacska beadásából gólt ért el.

Szerényi gólja

Utolsó gólunkat Szerényi szerezte, amit kis felülstilizálással a szoros végeredmény ismeretében győztes gólnak titulálhatunk. Összesen kilenc gólt szereztünk, majdnem minden évünkre egyet. A végeredményt illetően volt némi egyet nem értés, hogy 9-7 vagy 9-8, de udvariasak vagyunk, és a számunkra kevésbé kedvező nézetet fogadjuk el. Ez a meccs úgysem a számszerű eredményről szólt első sorban - ezért érthetetlen, miért kellett az utolsó percben oldalvonal mellett meglóduló csatárunkat az ellenfél lecserélt játékosnak a pályára beugorva szerelnie.
A hivatalos meccs után a vállalkozó kedvűek büntetőrúgásban próbálhatták ki magukat. Ezen tevékenységnek a pályabérlet lejárta vetett véget, a focisták pedig az esemény fényéhez illő fogadóba vonultak. Kvíz következett a két csapat közös múltjáról, melyet a Porkoláb vezette vegyes csapat nyert meg; majd a két csapat tagjai együtt örvendtek kora hajnalig.
Kozelito Tél - Hajcsatok 9-8
   kapu: Fehér, Görög
   mezőny: Fehér, Görög, Hlavacska A., Kántor, Palágyi, Porkoláb M., Szerényi, Tinkó
   gól: Hlavacska A. 2, Palágyi 2, Görög, Fehér, Porkoláb, Szerényi, öngól

Fényképes tudósítás itt:

Palágyi második gólja

https://photos.google.com/share/AF1QipPqPPUzF9OBdzHtfzlq6FxQ_oGL4YJdQXKd2sUWkZ8kP5Bz66ftbAh0V2-ldI550Q?key=emhVTXF2bDBQTmpyakVaSnV2ZnNaaURadGZyWmFB

További szép képek a linken érhetők el

Hollandos

Némi pihenő után egy szép novemberi napon, tizedik születésnapi bulink hajnalán a KRE-t fogadtuk bajnoki meccsen. Balszerencse sújtott le rájuk, mert a szülinapozás miatt ma sokan voltunk, sokan tettük félre más jellegű elfoglaltásainkat a labdarúgás érdekében.
Ahogy a szeptemberi meccs, úgy a mostani is nehezen indult. Talán élemedett korunk, talán az ünnep előszelével járó megilletődöttség miatt nem igazán találtuk a játék ritmusát. Támadásaink ekkor még távol jártak a tökéletességtől, és bántóan sok rövid passzt adtunk egymásnak, amit ellenfeleink össze tudtak szedegetni. Egy ilyen rövid passznak labdavesztés és bekapott gól lett az eredménye. Nem sokkal később sikerült az egyenlítés, Studniczki kiugratását Hlavacska vette át, majd gurította be a bal alsó sarokba.
Félidőre 1-1-el fordultunk, de bíztunk egymásban és a fényes jövőben, és jól tettük, mert a második játékrészben kiszakadt a gólzsák. Kántor lövésével szereztük meg a vezetést, majd Porkoláb és Studniczki iratkoztak fel a góllövőlistára. A félidő közepén Tinkó duplázott: előbb végletekig kijátszott akció befejezéseként, majd a balszélről büntetve a posztját elhagyó kapust. Ami tehát a félidőben még ki-ki meccsnek nézett ki, az tíz perccel később egy előrehozott születésnapi gálára kezdett hasonlítani. A félidő második felében Palágyi is betalált, majd Görög győzedelmeskedett földharcban a kapus fölött.
A végeredmény 8-1, a legendás holland-magyarra hasonlít, csak a devescsering hiányzott. Elveinkhez, a legtöbb rúgott és legkevesebb kapott gólhoz továbbra is tartjuk magunkat, ám ez most kettős előzéssel és a második hely elérésével járt.
Kozelito Tél - KRE Főnixek 8-1
   kapu: Fehér
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Kántor, Palágyi, Porkoláb M., Studniczki, Szerényi, Tinkó
   gól: Tinkó 2, Hlavacska A., Kántor, Studniczki, Porkoláb M., Palágyi, Görög