2010. szeptember 26., vasárnap

Sportszerű gesztus révén három pont


Egy héttel később a Ladányi Gábor FC ellen volt alkalmunk bizonyítani, hogy a jogász-bölcsész kupán „elért” eredmények egyszeri kisiklásnak, és ellenfeleink nagy tudásának tudhatók be, a B liga alsóházában pedig mi vagyunk az urak.
Nehézséget az okozott, hogy a tervezett öt helyett négyen voltunk ott kezdésnél, Tinkó ugyanis a hosszúra nyúlt éjszakázás után csúnyán elkésett. Rendkívül sportszerű ellenfelünk ezt látva önként felajánlotta, hogy ők is, bár hatan voltak, egyszerre csak négyen lesznek pályán. Talán nem kell ecsetelni, hogy hosszú időn át emberhátrányba kerülve mennyi esélyünk lett volna egyáltalán pontszerzésre.
A mezőnyben a három-három elleni játék sok futást és sok izgalmat hozott, másképpen fogalmazva ekkora pályán a három-három elleni játék nem igazán hasonlít a focira. Szerencsére a bolondozásból mi jöttünk ki jobban, amikor pedig ellenfelünk a kapusát is felküldte, hogy négyen támadjanak, Hlavacska saját térfelünkről ívelt a kapujukba.
Félidőben 4-1-es állásnál megérkezett Tinkó, és négy-négy ellen valódi focit láthatott a képzeletbeli közönség.
Tinkó saját elmondása szerint néha kettőt látott a labdából, de ez sem akadályozta meg, hogy a tavaszi gólproduktumához ne tegyen hozzá újabb három találatot, de a többiek is bajnokesélyeshez méltóan teljesítettek, így nem lehetett kérdés a három pont sorsa.
Football Studies - Ladányi Gábor FC 9-3
   kezdő: Görög - Nyitrai, Hlavacska - Palágyi
   csere: Tinkó
   gól: Hlavacska 4, Tinkó 3, Palágyi 2

Jogász-bölcsész focikupa


Lelkes csapat lévén nem sokat gondolkodtunk azon, hogy nevezzünk-e a kupára, egyes vélemények szerint, lehet, hogy nem ártott volna. Az ugyanis csak a benevezés után vált ismertté, hogy milyen veretes névsorú ellenfelekkel lesz dolgunk, olyanokkal, akik nem egy súlycsoportot képviselnek velünk.
Eredményeink nem túl hízelgőek ránk nézve, négy meccsből négyszer szenvedtük súlyos vereséget, ezzel messze utolsók lettünk a csoportunkban. Jellemzően az első tíz percet még jól bírtuk, kétszer vezettünk is, ám hosszú távon nem tudtuk azt a játékot játszani, amit ellenfeleink, elsősorban lassabb gondolkodásunk, másodsorban erőnléti és technikai hátrányunk miatt.
Persze az erős ellenfelek ellen való játéknak megvan az a kétségtelen előnye, amit a Téli Bajnokság révén megtapasztalhattunk, illetve az ELTEOnline is írta a kupán való szereplésünkkel kapcsolatban, nevezetesen, hogy azt az iramot szokjuk meg, így lehet leggyorsabban fejlődni. Csapaton belül erősen vitatott volt, hogy feltétlen így akarunk-e jobbakká válni.
Örömre csak Fehérnek lehetett oka, aki első góljait szerezte a Studiesban, előbb fejjel, majd egy közvetett szabadrúgásból, amelyet éppen annyira pattintott meg a sorfalon, hogy a gól érvényes legyen.
A csapatból Hlavacska hiányában Nyitraira hárult a védelem összefogásának feladata, és bár a sok kapott gól nem ezt mutatja, centerhalfunk rengeteg labdát szerzett, és kemény ütközéseket is vállalt. Rajta kívül Káplár szereplése emelkedett ki, aki még a tőle megszokottnál is nagyobb lelkesedéssel küzdött a csapatért.
   megjelentek: Fehér, Görög, Káplár, Nyitrai, Palágyi, Petykó, Tinkó
   gólszerzők: Fehér 2, Tinkó, Palágyi

Ismét az élen


Ellenfelünk hadrendjét elemezve Hlavacska megosztotta velünk azt a történetét, hogy amikor elkezdett a Bölcsész Bajnokságban focizni, majdnem a KUKás(z)ok csillaga lett; és utólag nem sajnálja, hogy nem így történt, hiszen soros riválisunk éppen nem a Hlavacskára (és a Studiesra) jellemző kreatív sokpasszos focit játssza, hanem amúgy tankos alapon a fizikai küzdelemre helyezik a hangsúlyt.
Ezzel a történettel jó adag aggodalmat helyezett el érzékeny lelkünkben legjobbunk, hiszen az egész Studiesban Nyitrai az egyetlen, akinek testsúlya vasággyal eléri a hatvan kilót.
Rangadó lévén még időben végighordoztuk a véres kardot az A épület folyosóin, így a dolgozó Ángyánon, és a sérüléssel bajlódó Palágyin kívül minden aktív csapattag rendelkezésre állt. Persze sok a két hiányzó, de így is egy Fehérrel és egy Hlavacskával többen voltunk, mint egy héttel korábban.
Erős kezdőcsapatunk ellenére sokáig nem találtunk fogást riválisunkon. Sőt, helyesebb lenne azt mondanunk, hogy ők nem találtak fogást rajtunk, mert mi eleinte el se jutottunk odáig, hogy keresnivalónk legyen. A félidő közepén már az addig bravúrokat bemutató Fehérnek sem volt ellenszere, hátrányba kerültünk. Szerencsére a Hlavacska passzával elfutó Görög lövését ellenfelünk kapusa benézte, így félidőre legalább döntetlennel vonulhattunk.
Ellenfeleink a meccs közben és után sokat emlegettek egy bizonyos „sárgacipőst”, akitől tartani kell. Tinkó pedig tett róla, hogy ne csak rikító cipőjével villogjon, hanem tudásával is, hiszen a védelem és a támadósor között cikázva általában mindig ott tartózkodott, ahol a labda is. Például második egyenlítő gólunkat is ő szerezte, egy okosan a rövidbe helyezett ziccer következményeként.
Hogy harmadjára már nem nekünk kellett futnunk az eredmény után, arról ellenfelünk kapusa egy elnézett beadással, Káplár pedig jó helyzetfelismeréssel gondoskodott; majd Tinkó hagyta ott őrzőjét egy ritmusváltással, hogy aztán a kapuba bombázzon.
Kétgólos előnyünk láthatóan nem volt ellenfelünk ínyére, ezért minden testi erejüket bevetve támadták kapunkat, de védőink, vagy kapusunk többnyire megtalálták a próbálkozások ellenszerét. Egy alkalommal Nyitrai szabálytalanul szerelt, és a játékvezető már megítélte a büntetőt, ám a labda továbbcsorgott, és a kapunkban kötött ki, ezt látva mégis inkább gólt ítélt, 4-3!
Ekkor azonban már csak egy-két perc volt hátra, és négy emberrel védekezve (megint megléptük az ilyenkor szokásos „elölmaradó játékos helyett Petykó” - cserét) megoldottuk, hogy a hátralevő időben már ne kapjunk több gólt. Ezzel értékes pontokat szereztünk meg legfőbb versenytársunk elől, és visszaszereztük a táblázaton a minket megillető helyet.
Football Studies - KUKás(z)ok 4-3
   kezdő: Fehér - Hlavacska, Tinkó - Nyitrai, Káplár
   csere: Görög, Petykó
   gól: Tinkó 2, Görög, Káplár

Váratlan pofon az utolsótól


Ha igaza van a recepcióesztétikának abban, hogy a mű esztétikai értékét az elvárási horizonthoz képesti különbség adja, akkor a Kőbi elleni meccsünk esztétikai értékének igen magasnak kell lennie. A listavezető játszott a listát pillanatnyilag alulról vezető csapat ellen, a totózók gondolkodás nélkül behúzták volna a Studies győzelmét, sőt őszintén szólva mi is. Még úgy is, hogy sem kapusaink, sem a sérült Palágyi, sem a nagypályán játszó Hlavacska nem állt rendelkezésre, és éppen megvoltunk öten.
Voltaképpen még az első percek is könnyed Studies-győzelmet ígértek. Előbb Nyitrai köszönt be majdnem félpályáról a jobb alsóba, majd egy szöglet után Káplár is letette névjegyét, a kétgólos előny pedig elegendőnek tűnt, hogy a legkevesebb gólt szerző csapat ellen megszerezzük a három pontot. Ekkor kezdett feltűnni játékosainknak, hogy ellenfelünk hátvédsorában az a vékony, ragyásarcú srác elég ügyesen bánik a labdával. Vagyis bárkit kicselez közülünk, gyors, lát a pályán, és még a félidő lefújása előtt kétszer bevette a kapunkat.
Félidőben némi tanácstalanságot és elkeseredettséget lehetett érezni a fiúk némelyikén, de nem úgy Tinkón: az ellenfél középkezdése után rögvest labdát szerzett, majd néhány másodperccel később gólt is: 3-2!
Azonban egyre inkább elfáradtunk, Patrik pedig valósággal lubickolt közöttünk, egy csel erre, egy elfutás arra, egy gólpassz és egy gól, és máris hátrányban voltunk. Nem csak ezért nem lopta be magát a szívünkbe, azért sem lett kedvencünk, mert egy kis mezhúzásért, feltartásért nem megy a szomszédba. Így pedig, hogy folyamatosan nekünk kellett futnunk az eredmény után, az apró alattomosságok provokációszámba mentek. Egy alkalommal Tinkót vállal nekilökte a pályát körülvevő palánknak, amit játékosunk nehezen emésztett meg, és trágár szavak kíséretében meglökte ellenfelünk legjobbját. Vigyázó szemeinket a játékvezetőre vetettük, aki nem állította ki játékosunkat, de a meccs hangulatának így sem tett jót az incidens. Idegességünk mellett a fáradás és koncentrálatlanság is megjelent a csapattagokon. Görög védései mellett éppenséggel védhető labdákat is beengedett, a mezőnyjátékosok pedig technikai hibákon túl néha elfelejtettek hátrajönni – ahogy lenni szokott, ilyenkor Petykó vette fel a védekező mindenes szerepét.
Góljaink amúgy mestermunkák voltak, előbb Tinkó lőtt gólt szabadrúgásból (a labda kissé megcsúszott a sorfal mellett álló Káplár mellén), majd Káplár lőtt gólt egy lefordulás után. Ezek mellett több alkalommal lőttünk kapufát, de sajnos a focit ezen a meccsen sem kapufára, és nem a gólok szépségére játszották, hanem gólra. Abban pedig ellenfelünk állt jobban. Az utolsó percben 5-6-nál még egy utolsó huszáros roham reményében mindenki felment támadni, aminek következtében ketten hozhatták kapusunkra a labdát, és megadták a kegyelemdöfést.
Váratlan vereségünk hatására a visszaestünk a második helyre, és kétségekkel tele várhattuk a legnagyobb riválisunk elleni rangadót.

Football Studies - Kőbi Team 5-7
   kezdő: Görög - Tinkó - Nyitrai, Petykó - Káplár
   csere: -
   gól: Káplár 2, Tinkó 2, Nyitrai

Célkeresztben a bajnoki cím


Egy héttel később, régi kedves ismerősünk, a HajCSATOK ellen már szó sem lehetett sem megilletődöttségről, sem vendégjátékosokról. Illetve utóbbiról talán lehetett volna szó, hiszen éppen meglettünk kezdésre öten, Hlavacska pedig késve csatlakozott a csapathoz. És hogy mit láthatott legjobbunk a cserepadról? Azt, hogy a Studies még nélküle is hatalmas fölényben játszik, gólokat lő, és egyre magabiztosabban gyűri le ellenfelét.
A gólok sorát Káplár nyitotta meg egy felsősarkos lövéssel, majd Görög volt zsinórban háromszor jókor jó helyen. Közben a kapusként először pályára lépő Fehér kapuja előtt is adódtak meleg helyzetek, sőt kétszer kapitulált is újdonsült portásunk, de egy félidő elég volt ahhoz, hogy felismerjük benne Ángyán méltó helyettesét. A lefújás előtt Káplár ismét megzörgette a hálót, ezzel keretbe foglalva a félidőt.
Egyszerű lenne azt mondani, hogy a második félidőben ott folytattuk, ahol az első abbahagytuk, de a közhely nem fedné a valóságot, hiszen még egy fokozattal rákapcsoltunk, csere nélkül felálló ellenfeleinknek pedig idővel a futómennyiséggel is megnyílt a gondja. Technikás játékosuk révén ugyan egyszer még betaláltak, de valójában csak egy csapat volt a pályán, a Studies, és a mérkőzés kimenetele nem lehetett kérdéses, csakis a gólok száma.
Aki mezőnyjátékosként pályára lépett ezen a meccsen, az mind szerzett gólt. Tinkó amióta játszik, meccsről meccsre javuló formát mutatott, ez a forma pedig ezen a mérkőzésen már-már hlavacskai magasságokat döntögetett. Görög az első félidei tripláját még két távoli lövésből szerzett góllal tetézte meg, de Nyitrai is jócskán javított gólátlagán, kétszer volt eredményes, és csak azért nem háromszor, mert éles szögű lövését, amit a gólvonal mögül kotort ki ellenfelünk cserekapusa, a játékvezető nem látta gólnak. A labdát végül Hlavacska juttatta a hálóba, így ő is feliratkozhatott a góllövőlistára.
A meccs képe alapján a tízgólos különbség sem volt túlzó, hiszen több alkalommal passzolgatott két-három játékosunk az ellenfél hatosán belül; tizenhárom gól pedig legalább tizenhárom gólhelyzetet jelent, ami már önmagában győzelmet érdemel.
Okunk volt tehát az örömre, legnagyobb öröm mégis akkor ért minket, amikor a forduló többi eredményét meglátva konstatáltuk, hogy ellenfeleink körbeverték egymást, és úgy vonulunk tavaszi szünetre, hogy mi vezetjük a B liga alsóházának tabelláját. Finoman ki is tűztük a célt, hogy ezt lehetőleg tartsuk is meg az idény végéig.
Football Studies - HajCSATOK 13-3
   kezdő: Fehér - Görög, Káplár, Nyitrai, Tinkó
   csere: Hlavacska
   gól: Görög 5, Tinkó 3, Káplár 2, Nyitrai 2, Hlavacska