Ismét nincs cím

Üzengetésektől sem volt mentes a Túlerő elleni meccs előtti hét, a csapatok vezérkarai néha megtalálták egymást cseten, képaláírásokon vagy a BTK folyosóin, és (természetesen végig sportszerű szellemben) felemlegették, hogy mik az elvárásaik a szombati meccsel kapcsolatban. A hangulat azért is lehetett némileg felfokozott a Kozelito háza táján, mert az első fordulóban meglepetésre vereséget szenvedtünk, amit sürgősen ki kellett javítani, mind a presztízsünk, mind a győzelemmel nyerhető három, de tulajdonképpen hat pont által. A nagy tétre való tekintettel Nyitrai kivételével az összes törzstag jelen volt, és az ominózus első fordulónál jóval erősebb csapatot tudtunk kiállítani.
A posztok elosztásánál úgy tűnik nem minden sikerült jól (egyes vélemények szerint a múltkori teljesítménye miatt kezdőbe jelölt Tinkó számára nem találtuk meg az igazi posztot, és ez okozta a problémákat), a játékosok egy része csak kereste a helyét, az előretolt éknek szánt Hlavacska Tamás gyakorlatilag balhátvéd volt, míg a középpályát alakító Tinkó került legelőre. Így aztán eleinte a csapat is csak keresgélt, jellemző módon a meccs első lövését Fehérnek kellett hárítania, de a későbbiekben egy-egy jó megmozdulással vagy szépen felépített akcióval jeleztük, hogy voltaképpen mi lennénk az esélyesek.

Palágyi akkorát spárgázik, hogy attól még Fehér is hasraesik

Fölénybe kerülésünk után a következő problémát a fölény kiaknázatlansága okozta, mert kicsit kapkodóak voltunk, és cselezésre hajlamos focistáink több cselt mutattak be az olykor igencsak kínálkozó passzok helyett, aminek többször labdavesztés lett a vége. Amikor eljutottunk lövésig, akkor pedig vagy pontatlanság, vagy ellenfelünk mezőnyjátékosból kapussá lett játékosa nagy védései miatt nem sikerült számszerűvé tenni a különbséget.
Támadóink jellegzetesen olyankor lőttek, amikor inkább passzolni kellett volna, a passzolást leginkább szorgalmazó Erdei pedig amikor helyzetbe került, akkor is inkább passzolt lövés helyett, és végül odalett a lehetőség, sőt az olykor a kapusról kijövő labdát sem tudtuk a kapuba gyömöszölni, így gól nélküli állásnál cseréltünk térfelet.
Sokakban a tavaszi, Lafayette elleni meccs idéződhetett fel, amikor a mezőnyben gyengébb, szintén fehérmezes alakulat egy jó kapussal és némi szerencsével kihúzta ellenünk a 0-0-t. Akkor az nem számított az alsóház-felsőház különválás miatt, de most feltétlen kellett az eredmény is, és már a görcsösség jelei kezdtek mutatkozni a játékunkon, amikor az ellenfél kapujától mintegy tíz méterre szabadrúgáshoz jutottunk. Hlavacska András mindenkit elküldött a labda mögül, majd irtózatos erejű lövést küldött a hosszú felső sarokba, megszerezve ezzel a vezetést.
Nem sokkal később egy labda ide-oda pattogott az ellenfél hatosán belül, a védők képtelenek voltak felszabadítani, mi képtelenek voltunk a kapuba lőni, addig amíg Hlavacska András meg nem érkezett, és megszerezte második gólunkat is.
Ettől láthatóan megnyugodott a csapat, talán túlságosan is, mert egy balszélről jövő beadásnál középen egy fehérmezes teljesen üresen érkezett, és szépített. De lenyugvásunknak az az előnyös oldala is volt, hogy támadásépítésben egyre többször találtuk meg a jó megoldást a fáradó ellenfél ellen. A félidő közepén pályán lévő Görög - Hlavacska T. csatárpáros rövid idő alatt két gólt hozott össze, mindkettőt utóbbi játékos szerezte egy-egy jól eltalált felsősarkos lövéssel, így a meccs már végérvényesen eldőlt, már csak a különbség maradt kérdéses. Mondhatni, hogy egy kicsit kettészakadt a pálya, hiszen ellenfeleink támadásaiban ekkor már nem volt sok erő, többnyire hosszan előrevágott labdákkal próbálkoztak, amelyek után mi villámgyors lerohanásainkkal
Néhány kimaradt helyzet után aztán Erdei találta magát szemben az üres kapuval, de megtalálta a módját, hogy onnan is passzolhasson, így helyette Hlavacska Tamás fejezte be az akciót. A lefújás előtti percekben pedig Palágyi ugratta ki Tinkót, aki okosan visszaadta a labdát, Palágyi így csak a kapussal nézett farkasszemet, és könnyedén gólt is szerzett.
A revans tehát sikeres volt, nulla-nullás félidő után gólzáporos második játékrésszel szereztünk nagyon fontos három pontot.
Kozelito Tél - Túlerő 6-1
  kezdő: Fehér - Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi, Tinkó
  csere: Erdei, Görög. Petykó
  gól: Hlavacska T. 3, Hlavacska A 2, Palágyi

Tinkó elhallgattatta a kritikusokat

Igen nagy gondban lehet az, aki a Bozsik programot, mostani ellenfelünket próbálja meg elhelyezni a B-liga erőviszonyaiban, hiszen tavaly még A-ligában játszó, azóta más A-ligás játékosokkal megerősített csapatról van szó, akik itt a B-ben vereséget vereségre halmoznak, a csoportban jelenleg a hatodik helyen állnak. De mi azért úgy álltunk hozzá, hogy ha a Kopa elverte őket, akkor nekünk is el kell. Bizakodásra adott okot, hogy tavaly némileg hasonló helyzetben legyőztük az A-ligától akkor búcsúzó Sört.
Elvileg igen erős kezdőcsapattal vártuk a találkozót, némi aggodalomra egyes csapattagok késése adott okot, szerencsére ketten megérkeztek éppen a kezdésre, így egy cserével, erős mezőnybeli csapattal, de a kapusként Göröggel vártuk a  kezdő sípszót. Szerencsére néhány perccel kezdés után Tinkó és Gyüre is megérkeztek és stabilitást hoztak - előbbi játékos a mezőnybe, utóbbi a kapuba.
Szükség is volt stabilitásra, mert ellenfelünk nagyon erősen támadott, aminek vagy megtaláltuk az ellenszerét, vagy nem, és ez esetben ellefeleink lőhettek, de aktuális kapusunk, vagy a kapufa mindig kisegítettek bennünket.
A félidő felénél, ameddig még nem sokszor jelentettünk veszélyt a túloldali kapura, aztán Tinkó szerzett labdát az ellenfél térfelén, passza után akár Erdei is lőhetett volna, ám továbbtette az üresen érkező Tinkó elé, aki nullszögből a kapuba lőtt.
Sajnos ezt ellenfelünk egy nagyon jól eltalált szabadrúgásból kiegyenlítette - nem biztos, hogy a sorfalnak szét kellett volna ugrania a kétségtelenül félelmetes erejű lövés elől; és már-már meg is ijedtünk, de néhány perccel később , miután Tinkó elhalászott egy kigurítást, elfektette a kapust, és bár rúgták a bokáját, még a "kis rössel!" üvöltés felhangzása előtt a hálóba gurított, és ismét mi voltunk előnyben.
A második félidőben általában mi voltunk mezőnyfölényben, Tinkó hamarosan megszerezte önmaga és csapata harmadik gólját is, a gólpasszt ezúttal Hlavacska Tamás jegyezte, de kétgólos előnyben is támadásban maradtunk, csatáraink felvállalták és jó arányban meg is nyerték az egy-egy elleni párharcokat, de nem koronázhatta minden lövésünket gól, illetve több passzal talán eredményesebbek lehettünk. De egyértelműen elmondhatjuk, hogy ekkor már nem voltunk kapunk elé szorítva, sőt!
Ellenfeleink ekkor leggyakrabban íveléssel próbálták helyzetbe hozni csatáraikat, de védelmünk, élén Hlavacska Andrással jó helyezkedéssel megoldotta, hogy ne alakuljon ki gólveszély az ívelések után, illetve Gyüre Dániel is növekvő önbizalommal jött ki, és húzta le a magas labdákat. Sajnos azonban egy újabb szabadrúgás révén előnyünk egygólosra csökkent, és a hajrában is végig izgulnunk kellett.
Nem lehet elhallgatni azt a kellemetlen szálat, hogy ellenfelünk egyik csatára többször vitába került hátvédeinkkel állítólagos durvaságunk és szövegelésünk miatt, amit Tinkó vállát és nyakát rángatva próbált meg "higgadtan megbeszélni". Házi Torghellénk tőle nem várt nyugalommal kezelte a helyzetet, Hlavacska András pedig, a kirohanások másik címzettje a maga csendes módján egy festői bőrössel vett elégtételt.
És mivel ennél több esemény már nem volt, küzdelmes meccsen szerzett becses három ponttal térhettünk haza.
Kozelito Tél - Bozsik program 3-2
  kezdő: Görög - Erdei, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi
  csere: Gyüre, Petykó, Tinkó
  gól: Tinkó 3

Kozelito Tél Audio CD

Mint az köztudott, a Kozelito Tél labdarúgó egyesületnek nem csak a játéka köti le a nézők százait, hanem a szövegelések, bekiabálások is elérik azt a színvonalat, amivel foglalkozni érdemes, és ami miatt szintén számontartják a csapatot a szurkolók. Eddig csupán a lelátói és öltözői beszélgetéseknek voltak gyakori témái a bekiabálások, de a szombati sajtótájékoztatón kiderült, a Kozelito Tél vezetősége kísérletet tesz arra, hogy üzleti hasznot is csikarjon ki az eddig kiaknázatlan népszerűségből, és éles meccseken készült Audio CD-t fog kereskedelmi forgalomba hozni.
Lapunk információi szerint a számok, némileg a Petőfi rádió műsorát ötletül véve a következő címeket viselhetik: „Zene támadáshoz” „Zene gólörömhöz” „Zene védekezésre való visszazáráshoz” „Zene védekezéshez” „Zene pontrúgáshoz” „Zene csapattárs fegyelmezéséhez” „Zene reklamáláshoz”. Szólóénekesnek az egyesület kapusát, Fehér Renátót kérték fel, míg a háttérhangok és a vokál feléneklése Hlavacska András és Görög Dániel munkája. Stúdiófelvételekre nem lesz szükség, hiszen a Kozelito Tél meccsein minden különösebb erőlködés nélkül felvehető a kellő mennyiségű hanganyag, amelynek összevágása akár házilag is elkészíthető.
Az érdeklődők megtudhatták, hogy a célközönségként elsősorban a Kozelito Tél szurkolóira lett tervezve a lemez, akik idényen kívül, vagy hétköznap szeretnék felidézni kedvenceik meccsét a "Jössz vele vissza" és a többi örökbecsű újrahallgatásával; illetve a csapattagoknak is erősen ajánlott a megfelelő mentális felkészültség eléréséhez.
Természetesen azonban a labdarúgástól távolabbi területek képviselői is megtalálhatják a lemezen a leginkább nekik szóló dalszöveget, speciálisan ajánljuk háziasszonyoknak a „Süsd meg!”, katonáknak és belügyminisztériumi dolgozóknak a „Ne legyen lövés!”, matematikusoknak a „Spori, ez hogy jött ki?”, egyedülállóságuktól szenvedő hölgyeknek a „Keress embert magadnak!”, a szövetségi kapitánynak pedig a „Laczkót a válogatottba!” sorokat; míg egyes szerencsés nevű hallgatóink a kéjestől a kétségbeesettig terjedő „Máté! Máté!” kiáltásokra lakathatják jól nárcizmusukat.

A lemez az ismert zeneműboltokon kívül a klub székházában is megvásárolható lesz, ugyanakkor júniusig vélhetően minden szombaton koncertet ad a zenekar, melynek élőben való megtekintés a látványelemek miatt fokozottan ajánlott.