Jelentjük a nagyközönségnek, hogy elkezdődött a 2014-15-ös szezon, és ebben az évben is aktívak leszünk, reményeink pedig a feljutásra való tekintettel az egeket verdesik.
A nyár nagyrészt a regenerálódással és a mentális felkészüléssel telt. Ez nehezen számszerűsíthető, sikeréről talán az előttünk álló idény eredményeinek tükrében tudunk beszámolni. A keret kialakítása folyamatban van. Jelen állás szerint Fehér a PSG színeiben fogja terjeszteni a Bölcsész Bajnokságban megszerzett rutint, illetve verseskötetéből Ibrának tart felolvasásokat, ezen kultúrmisszió pedig megakadályozza abban hogy ezen az őszön is kapunkat óvja. Helyette Tinkó viseli majd a kesztyűt. Széleskörű tárgyalásokat folytattunk a mezőnybeli keret szélesítése érdekében, ez viszonylag közhelyesen Tóth és Kapitány minél erősebb bevonását jelenti; illetve tárgyalásban állunk Porkoláb Mátéval, korábbi tartalék kapusunk öccsével. Azt sem lehet elhallgatni, hogy bár a Hazafias Népfront jelen állás szerint indulni fog a bajnokságban, ha esetleg mégsem indulnának, az számunkra előnyös játékospiaci helyzetet teremthetne.
Pár hete volt egy magunk közti meccs, keret egyik fele a másik fele ellen, és természetesen győztünk.
Most pedig egy ilyenkor szokásos Emirates kupán vettünk részt. A keret nyomokban hasonlított a leendő bajnoki keretünkhöz, annyiban biztosan hogy Fehér nem volt jelen, egyébként Palágyi, Tóth és Kapitány sem, viszont a nagy tétre tekintettel reaktiváltuk Petykót, és az ifjabb Porkoláb is bemutatkozott.
Első meccsünkön a Hajcsatok ellen jó mezőnybeli játékkal, bár néhány kihagyással nyertünk 3-1-re, a gólokat mind a Hlavacska testvérek hozták össze. Dicséretes volt fegyelmezettségünk, illetve az hogy nem csak sablonokban, hanem rögtönzésben is tudtunk gondolkodni, és kezdeti aggodalmainkkal szemben erővel is bírtuk a találkozót, hiszen a második félidő második felében szerzett két góllal döntöttük el a három pont sorsát..
Másodjára szakadó esőben a Fekete Sereg ellen meccseltünk, szakadó esőben. Hlavacska Tamás megpattanó lövésével korán előnyhöz jutottunk. Az előnyt azonban lehetőségeink ellenére nem sikerült növelnünk. Játékunk esetlegességéhez az is hozzájárult, hogy Görög véletlenül két darab ballábas cipőt hozott el, és a másik két meccsre tudott kölcsönlábbelit kérni, ezen a meccsen jobb lábán is ballábas csálé csuka lötyögött. A mérkőzés nem igazán alakult jól számunkra, nem sokkal a vége előtt 2-3-as hátrányban voltunk. Az okokat még kielemezzük, illetve a tolódás nem ment olyan jól. Az utolsó percben aztán Porkoláb megmentett minket: egy vaktában előrevágott labdára rástartolt, és három méteres hátrányból indulva végül meg tudta verni védőjét, és gólt szerzett. Ezzel egyrészt döntetlenre mentette a találkozót, másrészt második labdarúgóként eljutott odáig, hogy már a Kozelito Tél képviseletében és ellenében is szerzett gólt.
A harmadik meccsre már elállt az eső, de addigra jól átfagytunk, elgémberedtünk a két meccsnyi pihenő alatt. Talán a nem megfelelő fizikai állapotunk okozhatta, hogy ellenfelünk csatára félpályától kiugorhatott, és abszolút gólhelyzetbe került. Tinkó kivetődött, de egy ütemmel elkésett, és elkaszálta a csatárt, a labda pedig továbbcsorgott, és az akciót kísérő csatártárs az üres kapuba gurított. Sokaknak a 2006-os BL döntő kulcsjelenete ugrott be, ott a bíró tévesen érvénytelenítette a gólt, most a gól megmaradt, az akcióról egészében lemaradó bíró jóvoltából a fegyelmezés maradt el. Nem sokáig voltunk azonban hátrányban, mert Hlavacska Tamás most is megrúgta szokásos szélen elfutós gólját. A második félidő közepén újra hátrányba kerültünk, és az utolsó percekben nekünk kellett küzdeni az eredményért, főleg úgy, hogy a többi meccs eredményének ismeretében ez volt a döntő, tudtuk, hogy győzelem esetén elsők, döntetlen esetén másodikok, nagy különbségű vereség esetén harmadikok leszünk. Hatalmas energiákat mozgósítottunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy a harmadik meccsen is szép futómennyiséget produkáltunk. A legszebben kidolgozott akció Petykó előtt adódott, azonban elsőre a kapus, másodjára a védők menteni tudtak. A döntő pillanat két perccel a vége előtt adódott, amikor ellenfelünk védője időhúzási céllal a saját szögletzászlója felé vitte a labdát, miközben Hlavacska Tamás és Porkoláb Máté két oldalról próbálták szerelni. A labdatartás maga sikeres volt az ellenfél számára, ám közben kivezette a labdát az oldalvonalon túlra. A játékvezető tévesen az ellenfél javára ítélt oldalrúgást, amit ők el is végeztek. A rúgó játékos azonban az üres területekre őrizetlenül beinduló csatárok helyett a saját hatosukon álló Hlavacska Andráshoz passzolt, aki köszönte szépen, és gyorsan beverte az egyenlítő gólt - miközben az összes többi mezőnyjátékos azon reklamált, hogy kié lett volna az oldalrúgás joga. A hátralevő mintegy fél percben még a győzelmet is megszerezhettük volna, hiszen egy erőből belőtt labdára a kapu torkában hatalmas lendülettel érkezett Porkoláb, ám sajnos bevetődve a kapu mellé sodorta a labdát.
Így összességében tehát az utolsó meccs döntetlennel zárult, és veretlenségünk megőrzése mellett a kupán a második helyet értük el. Ezért inkább letagadjuk az egész jelentőségét, és úgy csinálunk, mintha csak a bajnoki szezonra való felkészülés miatt lett volna fontos mindez.
További hírek esetén jelentkezünk.
Az Emirates Kupán részt vettek: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Petykó, Porkoláb M., Tinkó
gól: Hlavacska T. 4, Hlavacska A. 3, Porkoláb M.
