Mint a régi szép időkben

Ez a nap is eljött, hosszas felkészülés és fifázás után ismét tétmeccset játszottunk a bölcsészligában. Az előjelek nem annyira pozitívak, talán ott kezdve hogy a tabellát és a csapatok névsorát elnézve kegyetlenül nehéz év elé nézünk. Ebben az évben nincs pofozógép, kiesőjelölt a ligában, csak olyan csapatok, akik bárkit megszoríthatnak, és akkor ránk is csupa ki-ki meccs vár. Másrészt meg lehet hogy az első forduló hirtelen jött, de alig lettünk meg öten a meccsre.
Mondhatni viszont, hogy a mennyiséget a minőségre cseréltük le, mert ez az ötös aztán tényleg nagyon ott volt a szeren. Annyira, hogy egy teljes év csapattagság után Makai Mátét is megismerhettük élőben. Számot vetve sorsunkkal, erényeinkkel és gyengéinkkel, úgy határoztunk, labdatartásra értsd időhúzásra rendezkedünk be, aztán majd Palágyi ver kettőt, és akkor 2-0-ra, vagy legyen bár, 2-1-re megnyerjük a meccset.
Hát a kezdés nem ennek szellemében sikerült, a ligában újonc ellenfelünk nem egész egy perc játék után betalált hálónkba. És ha már a meccs legelejét sem sikerül kihúzni, könnyen bennelehetett volna, hogy lelépnek, szétfutnak, kijátszanak minket. Aztán elkezdtünk bemelegedni és magunkhoz térni, helyzeteink is voltak. A teljesség igényét mellőzve koncentráljunk a lényegre, és arra, hogy talán negyed óra játék után sikerült az egyenlítés: Palágyi lefordult emberéről a hatos előtt, és a Hlavacska Tamástól ellesett alsósarkos lövéssel szerezte meg a csapat első idénybeli gólját. Megérdemeltük, mert addigra volt néhány lendületes, ügyes támadásunk. És a félidő vége előtt meglett a vezetés is, ismét Palágyi révén, akinek lövésszerű beadása egy védőn megpattanva jutott a kapuba.
Szünetben nagyon biztattuk egymást, és átbeszéltük a taktikát, ismét kihangsúlyozva, hogy ne rohanjunk el, legyen fő a bekapott gól elkerülése. Arra azonban mi sem számítottunk, ami történt, jelesül egy szöglet után a labda Eppel Márton földi helytartója, Tinkó Máté elé került, aki a térfél közepéről irtóztató hálószaggató bombát vert a jobb felső sarokba, mintegy megmutatva frissen feljutó ellenfelünknek, milyen is az A liga.
Sajnos a kétgólos előny egy kicsit kényelmessé tett minket, nem is mindig zártunk vissza olyan gyorsan, ahogy kellett volna, az ellenfél meg nagyon nyomott, rúgtak is két gólt, és öt percel a vége előtt már döntetlen volt az állás. Az persze a meccs összes szakaszában jellemző volt, hogy ellenfelünk sokat támad, és sokat lő, melyekben széles skálán mozgó szinten volt benne a gólveszély. Fehér számos fontos, bravúros mentést mutatott be, magához képest is kitűnő teljesítményt nyújtott. De a mezőnyjátékosok is ragyogóan szerepeltek, most ezen a helyen Makait emeljük ki, mint aki először szerepelt a csapatban, és szerénykedéssel kezdte, de jó védekezésbeli megmozdulások sorozatával és szép technikai megoldásokkal a csapat egyik vezérévé lépett elő. A csapat elszántságára jellemző, hogy ketten is testi épségüket áldozták fel a jó szereplésért, Fehér a csuklóján, Palágyi a bokáján szedett össze kisebb sérülést, mellyel azonban mindketten végigjátszották a negyven percet.
Öt perccel a vége előtt időkérést és taktikai értekezletet tartottunk, ismét kiemelve, hogy voltaképpen az egy pont sem rossz, és inkább őrizzük meg, minthogy egy olyan tavaly sajnos jellemző utolsó pillanatban beszedett góllal elveszítsük. Ezt a tervet azonban sikerült túlszárnyalni, és újabb gólt lőni. Makai lépett ki a jobb oldalon egyedül, lövését blokkolta a kapus, de azt Palágyi még begyűjtötte a hatoson kívül, és egy átvétel után a kaput fedezni próbáló védők mellett a hosszú sarokba lőtt.
A maradék időt már kihúztuk, és így csere nélkül, hősiesen és taktikusan küzdve megszereztük a szezon első három pontját. Reméljük ezt még sok követi.
Kozelito Tél - Coco Jumbo FC 4-3
   kapu: Fehér
   mezőny: Görög, Makai, Palágyi, Tinkó
   gól: Palágyi 3, Tinkó

Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod

Már fent van a sorsolás a bajnokság honlapján, és benne vagyunk, semmi nem akadályozhat meg bennünket tehát, hogy ebben a szezonban is elinduljunk a Bölcsész Bajnokság A ligájában. Céljaink nagyratörőek, és szeretnénk még jól is érezni magunkat. A blog hallgatása ellenére a nyáron is akrívak voltunk, és megtaláltuk azokat a lehetőségeket, ahol edzhettünk, focizhattunk, és így nem estünk ki a ritmusból a nyári szünetben sem.
Keretünk némileg megváltozott, Purosz a tavalyi szezon házi gólkirálya, a következő években Erdély visszacsatolásán fog munkálkodni, így a csapatban nélkülöznünk kell őt. A bő keretet Barna Kristóf, Jakub Ehrenberger és Fodor Máté leigazolásával bővítettük, és tettük A ligás szezonra méltóvá. Reméljük mindez jól sül el, és számos gól után ünnepelhetünk majd együtt.

A kép már nagyon régi, de hangulatfestésnek talán megteszi. :)