Búcsú Marcitól

 

 

Végtelenül szomorú hírről kell beszámolnunk: Petykó Márton, a Kozelito Tél alapító tagja már nincs köztünk.

Marci 2008-ban kezdte az egyetemet, és 2009-ben kezdett velünk focizni. Azokban az időkben tartott velünk, amikor egy kósza ötletből tűzön-vízen át megformáltuk a focicsapatot és a baráti társaságot. Nincs kétségünk: az ő részvétele nélkül nem ment volna. Kedveltük türelmes modorát, végtelen racionalitását és elfogadóan cinikus megjegyzéseseit. Értékeltük a csapat érdekeit szem előtt tartó, fegyelmezett játékát.

Némelyik megjegyzése örökké fel lesz írva a csapat nagykönyvében. Első gólját 2011 telén, egy sokgólos vereségünk alkalmával lőtte; és a pályán végigfutó, őt nyakba borulással köszöntő kapusunkat rögtön ki is osztotta, hogy „Te meg védjél már!”

Emlékezni fogunk rá, hogy amikor zöldfülű újoncokként, súlyos vereségek után először kerültünk előnybe, és több játékosunkat elragadta a pillanat heve és az újabb gól megszerzésének vágya, Marcit cseréltük be, mert tudtuk, ő nem fog könnyelműsködni, és nem is kellett csalódnunk.

Hasonlóképpen emlékezni fogunk arra, hogy 2013 novemberében a csapat egy pillanatnyi hullámvölgyéért magára vállalta a felelősséget, azzal, hogy még a meccs első félidejében visszaöltözött utcai ruhába, és minden további drámázás nélkül hazament. Többet nem jött meccsre. Nem sértődött meg, és nem sértett meg senkit, csak már nem a pályán kereste a sikereket.

Doktori tanulmányai és később munkája Angliába szólította, ezért a baráti kapcsolattartás sajnos körülményessé vált. A mi emlékezetünkben úgy él tovább, mint utolsó közös találkozásunkkor, 2021 nyarán, amikor bejelentés nélkül megjelent körünkben, és végigviccelődtük az egész estét. Sokszor emlegette ő is, mások is, hogy máskor is csinálni kellene ilyet. Sajnos már nem ismételhettünk. Szörnyű betegség támadta meg, és megtörtént vele, ami a pályán a legritkábban: elvesztette a párharcot.

Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar nyelvtudományt és a Kozelito Télt. Mi itt maradtunk a földi világban, Marci meg már Puskást és Czibort szereli le: a pályán cseleiket, az asztalnál csapongásaikat.

Emlékét megőrizzük.

4EP

 Ma került megrendezésre a 4. EP, azaz Esterházy Péter születésnapjára rendezett emléktorna az írószervezetek csapatainak részvételével. Nem Kozelito Tél néven, de csapatunk sok labdarúgója pályára lépett és babérokat aratott, így röviden beszámolunk az eseményekről.

Purosz saját baráti társaságát hozta, és a torna baráti hangulatához méltó csoportmeccsek után átadták a szereplést jogát az eredménycentrikusan játszó csapatoknak. Játékosunk három meccsen három gólt jegyezhetett fel.

Makai az újjáalakult, megerősödött Fisz csapatában játszott, és jó játékkal sikeresen vették a csoportkört, a legjobb négy között viszont már, játékosunk jó játéka ellenére elfogyott a lendület és a negyedik hellyel kellett beérniük.

A két Hlavacska mellett, Fehérrel, Göröggel, Palágyival és Tinkóval felálló, a Kozelitoéra hajazóan sárga mezes Szedlák húgai a csoportkörben szintén magabiztos teljesítményt nyújtva jutott tovább. Tinkó és Palágyi minden csoportmeccsen betaláltak, így a csapat kilenc pontot zsebelt be. Az elődöntőben a Fisz ellen okos, türelmes játékot bemutatva, végül Hlavacska Tamás góljával sikerült továbbjutni. A döntőben már nem is tudjuk milyen csapat ellen szintén sikerült a vezetést megszerezni Hlavacska Tamás révén, talán mezőnyben dominálni is, de az előnyt megtartani nem. Hosszabbítás, majd büntetőpárbaj következett. Sajnos a sárga fiúknak háromból egyszer sem sikerült a hálóba juttatni a pettyest, így Fehér hiába fogott egy kísérletet, a sárga színeket képviselő alapító atyáknak be kellett érniük az ezüstéremmel. Említésre méltó, hogy a torna öt társgólkirálya közül négy Kozelito, illetve három Szedlák-kerettag: Purosz mellett Tinkó, Palágyi és Hlavacska T. is háromszor ünnepelhetett.

Legimpozánsabb sikerlista mégis Vaderna Gábor neve mellett áll, aki a csoportmeccsek alatt is szerzett gólt, de még jobban kitűnt egész tornán domináló, dinamikus és irányító erényeket csillogtató mezőnyjátékával, amivel csapatát nem csak döntőig vitte, de a döntőben is tanári eleganciával  teljesített. Az aranyéremről döntő büntetőpárbajban egyedüliként talált a hálóba. Igazán reményt keltő formát mutat, amit jó lenne a szeptembertől kezdődő új bajnoki idényben is kamatoztatni.