Második héten a második győzelmünkre készültünk, most úgy tűnik valamivel sikeresebben. A keretbe beütöttek a szokásos problémák, egy cserével kicsit szűkösen voltunk, és azt beszélve, hogy öregszünk, egyre kevesebb futást vállalunk egyénenként, akkor már jó lenne a több.
Azért elég huszáros iramban kezdtünk az első percekben vállaltuk a letámadást, és a kapu elé szögeztük az ellenfelet, nem igazán tudták kihozni sem a labdát, azt általában még az ő térfelükön megszereztük, és folyamatos nyomás alatt tartottuk a kaput. Studniczki két góljával még az elején előnybe kerültünk.
A kétgólos előny túlságosan magabiztossá tett minket, és a meccs hátralevő részében túl sokszor fordult elő, hogy a fent ragadó, vagy már lecselezett játékosok a félpályánál sétálgatnak, és még csak nem is próbálnak visszaérni. Ezzel egy már megnyert meccset sikerült nehézzé tenni. Ellenfelünk számtalanszor támadhatott 3-2 ellen, némelyikből gólt is lőttek, 2-1, 3-1, 3-2, 4-2 volt az eredmény további alakulása. A mi góljainkat mindkétszer Hlavacska szerezte, előbb visszatámadás útján elé került labdát minden mindegy alapon lőtt a kapuba, másodszor szépen kijátszott akció végén maradt a kapussal szemben.
Három perccel a vége előtt kaptunk még egy gólt, azt felállt védelem ellen, és voltaképpen ez volt az egyetlen alkalom, hogy felállt védelmünk ellen tudott valamit kezdeni az ellenfél, így három perccel a vége előtt még izgulni, hajtani kellett a három pontért. Volt két ajtó-ablak helyzetünk, ami kimaradt, meg amúgy az egész meccsen sok maradt ki, és rúghattunk volna sokkal többet. Az egygólos előnyt legalább tartani tudtuk, így a bajnokságban először de nem utoljára győztesen vonulhattunk le a pályáról.
Kozelito Tél - Hedonitas 4-3
kapu: Mozol
mezőny: Görög, Hlavacska A., Porkoláb M., Studniczki, Tinkó
gól: Studniczki 2, Hlavacska A. 2
2018. szeptember 29., szombat
2018. szeptember 22., szombat
Első fecske
Íme lejátszottuk az első meccsünket. Így a mai nappal már az sem titok, milyen lépésre készülünk a játékospiacon. Az átigazolási időszak lejárta előtti órákban különösen zsúfolt és sikeres volt számunkra. Mozol Kristóf személyében, illetve újfent szerződést kötöttünk Studniczki Gergellyel. Utóbbi játékos már szerepelt nálunk a 2016-os Téli Bajnokságban, többekkel baráti viszonyt ápol, bajnokságbeli rutinja és gólerőssége miatt nagy reményeket fűzünk szerepeltetéséhez.
A bajnoksághoz is nagy reményeket fűzünk, amihez először le kellett volna győznünk a patinás Dinamo csapatát. A meccsre való felkészülés sokban az első meccsek gyermekbetegségeit viselte magán. Ebbe beletartoznak olyan dolgok, hogy páran közülünk a félidei szünetben mutatkoztak be egymásnak, így aztán egymás megismeréséről, és összhang kialakításáról nehezen lehetett szó, meg az olyanok is, két játékos elkésett, és többeknek nem sikerült még megfelelő cipőt, öltözéket beszerezniük.
A játékról? Esett az eső, csúszott a pálya, ez a labda sebességét megnövelte, az irányváltásokét lecsökkentette. A B liga pedig mindjárt az egyik legerősebb csapatot küldte ellenünk. Az összecsapás tehát olyan technikai színvonalat hozott, hogy a semleges nézők is csettinthettek.
Az első gólt sajnos mi kaptuk, ezt Palágyi egyenlítette ki, miután a hatoson lefordult védőjéről; majd térfélcsere után megint hátrányba kerültünk, ezt pedig Hlavacska torolta meg, saját hatosától egy kényszerítővel és mélységi befutásával leküzdve az ellenfél teljes csapatát. Aztán a második félidőben kaptunk két gólt, persze minden gól elkerülhető, talán ezek is azok voltak, vagy még inkább pechesek. Utólag vita tárgyát képezi, hogyan játszottunk, egyes vélemények szerint egész jól, csak ez az eredményen nem látszik, más vélemények szerint megint mindenki elkövette a saját soha ki nem nevelhető hülyeségét a másnaposságtól a magánháborúig.
A háborúzással tényleg mutatott közös jegyeket a meccs, aminek a csapatra nézve lett annyi előnye, hogy kaptunk egy emberelőnyt, sajnos kihasználni nem sikerült. Ellenfelünk az utolsó percekben sportemberhez méltatlan eszközökkel gyilkolta a játékot, ennek néhány feszült szóváltás, és egy-egy sárga lap lett az eredménye. Nem sokkal a vége előtt Tinkó megzörgette a kapufát, és akkor 2-4-es állásnál minden veszni látszott. Kilencven másodperccel a vége előtt Palágyi vert egy jó nagy gólt a bal felső sarokba, azzal szépítettünk, és még egyszer megpróbálhattunk pontért-pontokért támadni, de akkor már hiába.
Kozelito Tél - Dinamo 3-4
kapu: Mozol
mezőny: Görög, Hlavacska A., Kántor, Palágyi, Studniczki, Szerényi, Tinkó
gól: Palágyi 2, Hlavacska A.
A bajnoksághoz is nagy reményeket fűzünk, amihez először le kellett volna győznünk a patinás Dinamo csapatát. A meccsre való felkészülés sokban az első meccsek gyermekbetegségeit viselte magán. Ebbe beletartoznak olyan dolgok, hogy páran közülünk a félidei szünetben mutatkoztak be egymásnak, így aztán egymás megismeréséről, és összhang kialakításáról nehezen lehetett szó, meg az olyanok is, két játékos elkésett, és többeknek nem sikerült még megfelelő cipőt, öltözéket beszerezniük.
A játékról? Esett az eső, csúszott a pálya, ez a labda sebességét megnövelte, az irányváltásokét lecsökkentette. A B liga pedig mindjárt az egyik legerősebb csapatot küldte ellenünk. Az összecsapás tehát olyan technikai színvonalat hozott, hogy a semleges nézők is csettinthettek.
Az első gólt sajnos mi kaptuk, ezt Palágyi egyenlítette ki, miután a hatoson lefordult védőjéről; majd térfélcsere után megint hátrányba kerültünk, ezt pedig Hlavacska torolta meg, saját hatosától egy kényszerítővel és mélységi befutásával leküzdve az ellenfél teljes csapatát. Aztán a második félidőben kaptunk két gólt, persze minden gól elkerülhető, talán ezek is azok voltak, vagy még inkább pechesek. Utólag vita tárgyát képezi, hogyan játszottunk, egyes vélemények szerint egész jól, csak ez az eredményen nem látszik, más vélemények szerint megint mindenki elkövette a saját soha ki nem nevelhető hülyeségét a másnaposságtól a magánháborúig.
A háborúzással tényleg mutatott közös jegyeket a meccs, aminek a csapatra nézve lett annyi előnye, hogy kaptunk egy emberelőnyt, sajnos kihasználni nem sikerült. Ellenfelünk az utolsó percekben sportemberhez méltatlan eszközökkel gyilkolta a játékot, ennek néhány feszült szóváltás, és egy-egy sárga lap lett az eredménye. Nem sokkal a vége előtt Tinkó megzörgette a kapufát, és akkor 2-4-es állásnál minden veszni látszott. Kilencven másodperccel a vége előtt Palágyi vert egy jó nagy gólt a bal felső sarokba, azzal szépítettünk, és még egyszer megpróbálhattunk pontért-pontokért támadni, de akkor már hiába.
Kozelito Tél - Dinamo 3-4
kapu: Mozol
mezőny: Görög, Hlavacska A., Kántor, Palágyi, Studniczki, Szerényi, Tinkó
gól: Palágyi 2, Hlavacska A.
2018. szeptember 20., csütörtök
Jó reggelt!
Nyári álmukból ez a bejegyzés ébressze fel a szurkolókat! Megkezdődnek a Bölcsész Bajnokság idei küzdelmei, most szombaton lépünk majd pályára először. Egyben négy év távolmaradás és a tavaly kiérdemelt feljutás után ismét a B ligában léphetünk pályára.
Keretünk sokat alakult, na meg még talán fog is, a nyáron Hajdú Attila, Kántor Áron, Szerényi Tamás leigazolásával bővült a keret eddig, de ez még mindig nem a végleges, hiszen egy sztárjátékos szerződtetését még a közeljövőben fogja bejelenteni a klub. Aztán mint mindig, erre az idényre is vonatkozik, hogy járjunk el rendesen, akkor baj nem lehet.
Keretünk sokat alakult, na meg még talán fog is, a nyáron Hajdú Attila, Kántor Áron, Szerényi Tamás leigazolásával bővült a keret eddig, de ez még mindig nem a végleges, hiszen egy sztárjátékos szerződtetését még a közeljövőben fogja bejelenteni a klub. Aztán mint mindig, erre az idényre is vonatkozik, hogy járjunk el rendesen, akkor baj nem lehet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)