2013. november 24., vasárnap

Újabb győzelem, de annyira, hogy már szinte unalmas



Félve írunk le bármilyen állítást is a meccsről, hiszen az egyik videomegosztón igen a meccs nagy részét le lehet követni. A videózás nem kevés konfliktust szült, kezdve ott, hogy némelyik baráti csapat tagjai feltétlenül kommentálni akarták a látottakat, általában csapatunkra nézve kritikus hangnemben, aztán hogy megállapításaik jogosak, vagy arra nézve kínosak, aki mondta őket, azt mindenki eldöntheti maga. A másik utólag inkább vicces jelenet az volt, amikor a kamerát éppen kezelő csapattárs cserélte be magát, és a kamerát felvétel közben, a pályán adta át a lecserélt csapattársnak. elvileg baj is lehetett volna belőle, mert eközben az ellenfél támadott, de megúsztuk.
A meccs lényegi dolgairól való mesélést kezdjük ott, hogy a héten való kavarások ellenére nagyjából a megszokott keret jött össze, az ősszel fel-felbukkanó Tóth kivételével, és úgy éreztük, hogy itt bizony nem foroghat kétségben a győzelmünk.
Alig egy perc telt el a meccsből, amikor Tinkó kiugratását Palágyi a rövid sarokba lőtte, ezzel máris vezettünk. Hengerelés mégsem következett be, mert ellenfél is volt a pályán, de azért sem mert egy kicsit kényelmesen és pontatlanul játszottunk, a labdát csak rövid időre tartottuk meg, kiugratási kísérleteink pedig kis arányban sikerültek. Azért Palágyi letámadásból és egyéni akcióból megszerezte második gólunkat, és félidő táján egyre inkább érezhettük, hogy miénk lesz a három pont.
Ha némelyik korábbi meccsen említést nyert a két csapat közötti feszültség, most illő azt említeni, hogy sportszerűség terén példamutató meccs volt, kevés szabálytalansággal, és fair play szellemében fogant gesztusokkal. Tinkó egyszer azért átesett egy pályára tévedt biciklin, de erről nem a Lafayette tehetett.
A második félidőben voltak olyan szakaszok, amikor védelmünk egy kissé gyengének bizonyult, az emberfogás sokszor hiányzott, illetve talán nem voltak elosztva a posztok, és rendszertelenné lett a csapat mozgása. Persze sikereink domináltak, Hlavacska Tamás mindjárt az első akcióból kapufát rúgott, majd azonos vezetéknevű András vette be a hálót távolról. A félidő második felében pedig a két Hlavacska kényszerítőzött az ellenfél hatosán belül, szép labda nélküli mozgással kombinálva, aminek eredményeként Tamás lőhetett a kapuba.
Közben, ha már ennyiszer rosszul helyezkedtünk, illetve lekontráztak minket, egy gólt mi is kaptunk, illetve egyszer a keresztlécünkön csattant a labda. Egy kicsit izgultunk, hogy több gólt ne kapjunk, egy kicsit bánkódtunk, hogy nem sikerült nullára hoznunk ezt a meccset sem, de azért a győzelem nem forgott kétségben.
Az utólagos taktikai értekezleten változatos értékelések születtek, amelyeket most nem foglalnánk össze. A győzelem mindenképpen örvendetes, de a rajtunk kívüli legjobb csapatok ellen ennél több fog kelleni.
Még a csapathoz kapcsolódó hír, hogy a közgyűlés szavazása értelmében nem indulunk el az idei Téli Bajnokságban.
Kozelito Tél - Lafayette 4-1
   kapu: Fehér
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi, Petykó, Tinkó
   gól: Palágyi 2, Hlavacska A., Hlavacska T.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése