Felhők

 Ha már a múlt héten olyan szépen muzsikált a régi gárda, úgy határoztunk, csinálunk egy afterpartyt, és régiek ismét ígértük magunkat a Martin ellen meccsre. Könnyen lehet, ha nem higítjáki fel a B-liga mezőnyét, ez a párosítás döntött volna a bajnoki aranyról. Vérmes reményeinket némileg beárnyékolta, hogy Palágyi a kölcsönjátéka alatt más csaparban megsérült, futni és lőni nem tudott, egy másik játékosunk pedig elkésett. Így csere nélkül, sérült játékosunkkal a védelem tengelyében kellett játszanunk.

Egy ideig álltuk a sarat, szűkítettük a területet és a nem túlzóan meleg, viszont párás időben próbáltuk beosztani erőnket. Aztán bemelegedve egy többször megpattanó lövés szerencsétlenül a hálónkba jutott. Jelezzük, ez volt az első gól amit tavasszal B ligás csapattól kaptunk. Azért, hogy tiszta legyen a kép, két perccel később, kaptunk még egy gólt. De ha felmerült volna a gondoalt, hogy a három pont sorsa eldőlt, ekkor megjött a hatodik emberünk, a sérült Palágyit kispadra tudtuk ültetni, és új lendületet vittünk a játékba. Már csak az a kérdés, hogy mégis miért kell minden szezonban 4-5 meccset óvodás fegyelmezetlenségek miatt null-kettőről kezdeni. Na de ha a lendület megvolt, Tinkó egy labdaszerzés utána hálóba juttatta a labdát. Mati és Görög előtt is adódott helyzet, de végül, pár perccel a szünet előtt Hlavacska előkészítése után Tinkó lövése változtatott úgy irányt egy védőn, hogy a kapus már nem ért vissza, és a labda jobb alsó sarokba csorgott. A gólok száma így 2-2-re változott, a szerencsésen megpattanó góloké pedig 1-1-re. Ötleteltünk időkérésről, de azt a lehetőséget meghagytuk a második félidőre.

A második félidőt jól meghajtottuk, nehéz helyzetünkben is nyerni akartunk. Palágyi is vállalt öt percet, ami a gyakorlatban inkább tíz lett, amíg a társak váltóban pihenhettek. előre játékban meglehetősen jó húzásaink voltak, több nagy helyzetet kidolgoztunk. Ebben a szakaszban legalább három kapugát lőttünk, egy akció alatt kettőt is. Legnagyobb helyzet mégis Halavacska elfutása és Palágyi lövése után adódott, de a kapus valahogy védeni tudott. És ha a kapufa már megmutatta, hogy kivel van, a másik oldalon is bizonyított: ellenfelünk lövése a keresztlécről a hálóba pattant. Hátrányban kénytelenek voltunk kinyílni, ezután a mi kapunk előtt is több meleg helyzet adódott, de vagy védőink, vagy Fehér el tudták hárítani a további gólokat. Öt perccel a vége előtt kértünk időt, és kézilabdás jelleggel egyeztettük a figurát, kár, hogy megvalóítani nem sokat tudtunk belőle. Matinak volt még két helyzete a hatoson belül, de nem élt velük, és az utolsó akcióból kaptunk egy időntúli szabadrúgást ígéretes helyről. A legurítást Tinkó nagyszerűen találta el, de a kapufa ezúttal sem velünk volt, és reményeink és embertpróbáló erőfeszítéseink ellenére nulla ponttal zártuk a találkozót. A vereségnek nyilván nem örülünk, a felhőket nézegetve merengtünk az élet kegyetlenségén, majd vigasztaló italt is magunkhoz vettünk.

Kozelito Tél - Martin és a mókusok 2-3
   kapu: Fehér
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Mati, Palágyi, Tinkó
   gól: Tinkó 2