Kezdetét vette a móka

Ahogy szilveszterkor sem mindig tudja az egyszeri bölcsész, hogy most az óévtől búcsúzunk, vagy az újévet köszöntjük, úgy mi is egyszerre tisztelhettünk december 18-ai meccsünkben a naptári év utolsó Kozelito-meccsét, és első megmérettetésünket a Téli Bajnokság idei kiírásában. További bonyodalmat okozhat túlságosan sokat gondolkodó csapattagjainknak, hogy a Bölcsész Bajnokságot tekintsük-e felkészülésnek a Téli Bajnokságra, vagy fordítva. Legjobban talán akkor tesszük, ha mindig éppen az aktuális bajnokságot és a soron következő meccset tekintjük legfontosabbnak. Ehhez jelenleg pluszmotivációt jelenthet az, hogy a bajnokságnak és nekünk gyakorlatilag azonos a nevünk, amennyiben a tél mindkettőben szerepel.

Régi-új helyszínen is "Csak a Studies a Kozeli tóban!"

Sajnos a tél a sátorban is szerepelt annyira, hogy akárcsak tavaly, idén is harapós hideg levegő fogadja nyolc hős-jelöltünket, akik felvették a küzdelmet a B-liga tavalyi toronymagas győztesével, a Folk Boys együttesével.

Ahogy az erős csapatok általában, a Folk Boys is kapufát rúgott az első akciójából, ám ők tetézték azzal, hogy utána is támadásban maradtak, és nem egészen két játékperc után egy megpattanó lövéssel máris bevették Fehér kapuját.

Hiába volt pályán játékoskeretünk egyik legerősebb kombinációja, és hiába éreztük magunkat jó formában levőnek, minden játékhelyzetben érezhető volt, hogy ellenfelünk gyorsabban reagál és old meg helyzeteket, mint ahogy azt a B-ligában megszoktuk, vagy mint ahogy mi tennénk. Erdei kissé súlytalannak tűnt a darálásban, Tinkó teljesítménye másodpercenként hullámzott, Palágyi pedig, bár dicsérendő harcossággal vetette be magát a küzdelembe, ritkán jutott el odáig, hogy birtokolja is a labdát, így technikai képzettségét csak elvétve tudta csillogtatni. Mindez persze nem úgy értendő, hogy rosszul játszottunk – voltaképpen az első félidőben nem derült ki, hogyan játszunk, mert a mérkőzés irama annyira szokatlan volt, hogy akár labdával akár nélküle tett megoldásainkat nem lehet az őszi meccsekkel azonos szempontok alapján vizsgálni.

Ebben a kiírásban is Palágyi szerezte első gólunkat

Mint annyiszor máskor, most is Hlavacska belelendülése kellett ahhoz, hogy a csapat ne essen szét. Legjobbunk számos szerelést mutatott be hátul, első valamire való akciónk pedig abból adódott, hogy ő küzdötte át magát két emberen a jobb oldalon, középre gurítását pedig Palágyi a jobb alsó sarokba lőtte, ezzel első veszélyes támadásunkból ki is egyenlítettünk. Nem sokkal később Hlavacska egy megkerülős csel után ziccerből lőhetett, azonban a kapust találta el, ezzel pedig jó időre el is lőttük puskaporunkat. Ellenfelünk viszont továbbra is hajtott, és további gólokat szerezve, félideig 3-1-re elhúzott.

A csapat levelezőlistáján emlegetett „Görög-tűz” sem hozott sikert, ugyanis a negyedik bekapott gól előtt éppen Görögöt előzte meg a csatár. A meccs előtt emlegetett másik csodafegyver, az emberfogás sem vált be maradéktalanul, mert bár hogyan máshogyan is lehetne védekezni négy a négy ellen ekkora pályán; mégis egy kettő a kettő elleni szituációban elszámítottuk magunkat, aminek az ötödik bekapott gól lett az eredménye.

Néha csak néztük az ellenfelet

Az eredmény alakulása a súlyos zakó képét is előre vetíthette volna, de ekkoriban kezdte összeszedni magát a csapat, főleg Tinkó javult az első félidőhöz képest, illetve Nyitrai és Petykó határozottsága javított számottevően a labdabirtoklásunkon. Ez még nem jelenti azt, hogy átmentünk hengerelésbe, csupán azt, hogy a második félidőben, elsősorban annak is második felében már egyenrangú felek voltunk, ami szerencsére, vagy jó helyzetkihasználásunknak hála gólokban is megmutatkozott.

Erdei szögletét a félidő kétharmadánál Tinkó bombázta be az oldalvonal mellől a kapuba, majd pár perccel később Nyitrai és Palágyi bontották meg ellenfelünk védelmét a jobb oldalon, az érkező Hlavacskának pedig már csak a hálóba kellett helyeznie.

Így aztán elmondhatjuk, hogy a becsületgólnál és tisztes helytállásnál többet is hozzá tudtunk tenni a mérkőzéshez. Elnézve a sorsolást, nem biztos, hogy sok meccsünk lesz az alapszakaszban, ahol ennél több pozitívumról lesz alkalmunk beszámolni.

Kozelito Tél - Folk Boys 3-5

  kezdő: Fehér - Erdei, Hlavacska, Palágyi, Tinkó

  csere: Görög, Nyitrai, Petykó

  gól: Palágyi, Tinkó, Hlavacska

Időjárás, ez a megoldás!

A Kopa Kőbánya elleni rangadó napján szakadó hó fogadott minket, és a nap utolsó meccse lett volna a miénk, ezért a Kopa képviselőjével és a szervezőséggel való tárgyalás után közösen arra jutottunk, hogy a pálya rangadóra alkalmatlan, és később, valószínűleg tavasszal játszunk.

Itt tanulunk is egymástól - interjú Erdei Tamással

Nyáron szerencsés események sorozataként sikerült leigazolnunk a tavasszal a Kopa Kőbányánál kisegítő Erdei Tamást, aki azóta jobbnál jobb játékkal és gólokkal segít bennünket. A Kopa elleni meccs előtt szinte magától értetődő hogy őt kérdezte lapunk arról hogy mi volt és hogy mi lesz, mire ő készséggel válaszolt:

Kozelito Tél blog: Mit gondolsz, sikerült beilleszkedned új csapatodba?
Erdei Tamás: Részben igen, de nem maradéktalanul. Sportról van szó, így adódik, hogy hamarabb megtörténik a dolog. Játékban még kell az, hogy Palágyival, vagy Ángyánnal jobban össze tudjak játszani, ez nekem nagyon fontos lenne, de hát rajtam is múlik a dolog. No meg az András-féle előremenetelt is meg szeretném tanulni. A másik féle beilleszkedés meg még folyamatban van.
KTB: Hogy állítanád fel a kezdőcsapatot 5+1-ben?
E. T.: Renátó a kapuban, én és András hátul, Máté középen, Palágyi és Ángyán elől.
KTB: Mi a véleményed a Hazafias Népfront elleni meccsről?
E. T.: Nem volt vele semmi gond. A labda lehetet volna jobb, lehet, kéne a csapatnak egy elfogadhatóbb labdát venni.
Namost láttam őket előző meccsükön, ahol a narancssárga cipős böfögött meg már majdnem a pályára szart, annyira unta a meccset, meg a többiek is, ellenünk meg szerintem volt valami feszültség. Én élveztem velük játszani, ha azt a pár gólt, amit lehetett volna, még be tudtuk volna rúgni, és szorosabban lezárni a meccset, azt mondanám semmi gond, meg szerintem így sincs.
KTB: Mért nem a Kopa Kőbányához igazoltál nyáron?
E. T.: Ez egy kicsit furcsa lesz: csak egy meccseteket láttam (a KuKás(z)ok elleni 7-1-et – a szerk.), valamint nekik is csak pár meccsükön voltam (már ami bajnoksághoz kötődik), így igazán nem láttam meg az állandó arcát egyik csapatnak sem. Ide azért akartam jönni, mert magyarosok vagytok, tudtam, hogy ha most maradok veletek egy évfolyamon, akkor az ismeretség a focin keresztül adódik, valamint nem akartam azt, hogy nagyon nagy vereségeitek legyenek, de ígyse-úgyse történt volna meg ez.
A Kopa Kőbánya játékosai egyénileg nézve jobbak mint mi. De csapatként mi vagyunk jobbak. Nincs kiabálás, elég sokat passzolunk, és ami a fontos, meghallgatjuk a másikat, és tanulunk is egymástól. Na ott ez nincs meg.   
KTB: Mire számítasz szombaton?
E. T.: Sok hiányzónk lesz, így háromesélyes. Nem tudom az ellenfélnél kik lesznek. Ha Ernő és Peti, a két támadójuk lesz, akkor lesz a kapusunknak elég dolga. Ha Ernő és Peti nem, kiegyenlített meccs lesz.
KTB: És mit üzensz a szurkolóknak?
E. T.: Olvassanak sokat.
KTB:  Mit?
E. T.:Egyértelmű, Fehért és Palágyit!

Van, akivel mi sem bírunk

Újabb időjárási viszontagságok jellemezték a múltkori bejegyzés óta eltelt hetet, de szombaton reggel tiszta időre ébredtünk, a pályamunkások pedig meccsezésre alkalmas állapotba hozták a pályának legalább a vonalak által határolt részét, így olybá tűnt, megrendezhetjük a listavezető, és toronymagasan a liga legerősebbjének tartott Hazafias Népfront elleni rangadónkat. Ebbéli örömünket némileg beárnyékolta a hét másik Kozelitós híre, hogy a PBÚ fennállása során először említésre méltónak tekintette csapatunk nevét, de nem ám a hatmeccses győzelmi szériát, vagy a dobogós helyezést emelték ki, hanem azt, hogy „a Kozelitó Tél csak egy góllal tudta megverni a sereghajtók egyik alakulatát”.

Szerencsére nyolcan összegyűltünk a meccs kezdetére, és még a kispadunk is erős volt, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ellenfelünk, a listavezető, eddig magasan a legtöbb gólt szerezte, kétszer annyit, mint mi, amellett hogy a védelmük is sok csapat ellen bizonyította már szilárdságát.

Újrarúgattuk velük a középkezdést

A figyelmeztető lövést mindjárt meg is kaptuk: a korábban többeket tanító Vaderna kapott labdát a hatoson belül még az első percben, nagy erővel lőtt, de szerencsénkre csak a hálótartó vasat találta el. A folytatásban, néha volt alkalmunk megtapasztalni, hogy ellenfeleinknek is két lábuk van, és időnként sikerült a két láb közül elhozni a labdát, egészséges önbizalmunk pedig odáig vezetett, hogy a vezetést is megszereztük. Hlavacska hozta fel a labdát a jobb oldalon, keresztbe passzolt Palágyi elé, aki körbefutotta a kapust, és közelről a hálóba pöckölt. Pontos adat nem áll rendelkezésre, de nem valószínű, hogy sok csapat vezetett eddig a HN ellen.

Betömörülő védelmünk jó pár akciót meghiúsított, illetve Fehér is több alkalommal védett ziccereket, azonban a labdabirtoklás aránya, és az ellenfelünk részéről választott gyors és kreatív támadásépítések egyértelműen jelezték, hogy melyik csapat a jobb. Nem mintha nekünk nem lettek volna helyzeteink, Hlavacska például szép szóló végén jó helyzetből alig lőtt a kapufa mellé, és Ángyán is néha borsot tört az őt gyömöszölő védők orra alá, de klasszikus értelemben vett ziccereket éppenséggel nem tucatjával dolgoztunk ki, és a labda általában a mi térfelünkön tartózkodott.

Rászorultunk Fehér védéseire

Ellenfelünk csatára egy szöglet után közelről Tinkó karjára bombázott egy labdát, a játékvezető szándékosnak ítélte a kezezést, a büntetőt pedig ellenfeleink könnyedén gólra váltották, és egy pillanatnyi figyelmetlenséget kihasználva még a félidő vége előtt megszerezték a vezetést is.

Sajnos mintha nem kizárólag a meccs járt volna a fejekben, a koncentráció mindenesetre nem volt maximális. Még legtechnikásabb játékosainknál is becsúszott egy-egy hiba, és védekezésben néha üresen maradt egy-egy ember, néha túl könnyen dőltünk be a cseleknek, nem többször, mint más meccseken, de sajnos a kiváló képességű és rutinos ellenfél ellenében az apró hibák is végzetesek lehetnek, és a mi esetünkben annak is bizonyultak. Előbb egy megpattanó lövés vágódott be a léc alá, majd kapusunk egy félig már megfogott labdával majdnem beesett a kapuba, maga mögé nyúlva éppen el tudta kerülni az újabb gólt, de ellenfelünk folyamatosan támadásban maradt, és alapvetően védekező felállásunk dacára nem egyszer szükség volt Fehér védéseire; és sajnos előfordult, hogy egy-egy jól eltalált lövéssel szemben már ő is tehetetlen volt, így hátrányunk hamarosan négygólossá nőtt.

Ezúttal a védekezés dominált játékunkban

Támadóink ezúttal a szokásosnál fegyelmezettebben védekeztek, de sajnos védőinknek az idő előrehaladtával egyre kevesebb erejük maradt a támadásokhoz való felzárkózásokra, a két támadó pedig kevés reménnyel vette fel a harcot a bajnokság egyik legjobb védelmével. Néha mégis sikerült a kapu közelébe eljutnunk, de legnagyobb helyzeteink kimaradtak: Ángyán közelről az oldalhálóba, Palágyi a kapusba lőtt. Ám ugyanők gondoskodtak arról, hogy helyzeteken túl is faragjunk valamit az eredményen, midőn ellenfelünk kapusa kiejtett egy beadást, Ángyán lecsapott és középre gurított, ahol Palágyi másodszor is a gólvonalon túlra juttatta a pettyest.

Ezzel viszont ellőttük a puskaporunkat, és a felzárkózás helyett egy újabb helyezkedési baki után visszaállt a négygólos különbség.

Bár mindkét fél igyekezett sportszerűen játszani, a hajtás és az iram következményeként előfordultak ütközések, még egy-két akasztás is, de éles meccsen ezek benne vannak a játékban, és úgy tűnt, ezeket mindkét fél játékosai a helyükön kezelik.

A két csapat játéktudását, és a játék képe alapján ellenfelünk győzelme még ilyen mértékben is megérdemelt. Szerencsére mi sem gondoltuk komolyan, hogy a listavezető ellen kell lépéselőnyre szert tennünk a többi csapat ellen. Lélekben tehát már a Kopa Kőbánya elleni igen kemény rangadóra készülünk, ahol tudásunk minden ízére szükség lesz.

Kozelito Tél - Hazafias Népfront 2-6

  kezdő: Fehér - Hlavacska, Tinkó - Ángyán, Palágyi

  csere: Erdei, Görög, Nyitrai

  gól: Palágyi 2