Újabb időjárási viszontagságok jellemezték a múltkori bejegyzés óta eltelt hetet, de szombaton reggel tiszta időre ébredtünk, a pályamunkások pedig meccsezésre alkalmas állapotba hozták a pályának legalább a vonalak által határolt részét, így olybá tűnt, megrendezhetjük a listavezető, és toronymagasan a liga legerősebbjének tartott Hazafias Népfront elleni rangadónkat. Ebbéli örömünket némileg beárnyékolta a hét másik Kozelitós híre, hogy a PBÚ fennállása során először említésre méltónak tekintette csapatunk nevét, de nem ám a hatmeccses győzelmi szériát, vagy a dobogós helyezést emelték ki, hanem azt, hogy „a Kozelitó Tél csak egy góllal tudta megverni a sereghajtók egyik alakulatát”.
Szerencsére nyolcan összegyűltünk a meccs kezdetére, és még a kispadunk is erős volt, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ellenfelünk, a listavezető, eddig magasan a legtöbb gólt szerezte, kétszer annyit, mint mi, amellett hogy a védelmük is sok csapat ellen bizonyította már szilárdságát.
 |
| Újrarúgattuk velük a középkezdést |
A figyelmeztető lövést mindjárt meg is kaptuk: a korábban többeket tanító Vaderna kapott labdát a hatoson belül még az első percben, nagy erővel lőtt, de szerencsénkre csak a hálótartó vasat találta el. A folytatásban, néha volt alkalmunk megtapasztalni, hogy ellenfeleinknek is két lábuk van, és időnként sikerült a két láb közül elhozni a labdát, egészséges önbizalmunk pedig odáig vezetett, hogy a vezetést is megszereztük. Hlavacska hozta fel a labdát a jobb oldalon, keresztbe passzolt Palágyi elé, aki körbefutotta a kapust, és közelről a hálóba pöckölt. Pontos adat nem áll rendelkezésre, de nem valószínű, hogy sok csapat vezetett eddig a HN ellen.
Betömörülő védelmünk jó pár akciót meghiúsított, illetve Fehér is több alkalommal védett ziccereket, azonban a labdabirtoklás aránya, és az ellenfelünk részéről választott gyors és kreatív támadásépítések egyértelműen jelezték, hogy melyik csapat a jobb. Nem mintha nekünk nem lettek volna helyzeteink, Hlavacska például szép szóló végén jó helyzetből alig lőtt a kapufa mellé, és Ángyán is néha borsot tört az őt gyömöszölő védők orra alá, de klasszikus értelemben vett ziccereket éppenséggel nem tucatjával dolgoztunk ki, és a labda általában a mi térfelünkön tartózkodott.
 |
| Rászorultunk Fehér védéseire |
Ellenfelünk csatára egy szöglet után közelről Tinkó karjára bombázott egy labdát, a játékvezető szándékosnak ítélte a kezezést, a büntetőt pedig ellenfeleink könnyedén gólra váltották, és egy pillanatnyi figyelmetlenséget kihasználva még a félidő vége előtt megszerezték a vezetést is.
Sajnos mintha nem kizárólag a meccs járt volna a fejekben, a koncentráció mindenesetre nem volt maximális. Még legtechnikásabb játékosainknál is becsúszott egy-egy hiba, és védekezésben néha üresen maradt egy-egy ember, néha túl könnyen dőltünk be a cseleknek, nem többször, mint más meccseken, de sajnos a kiváló képességű és rutinos ellenfél ellenében az apró hibák is végzetesek lehetnek, és a mi esetünkben annak is bizonyultak. Előbb egy megpattanó lövés vágódott be a léc alá, majd kapusunk egy félig már megfogott labdával majdnem beesett a kapuba, maga mögé nyúlva éppen el tudta kerülni az újabb gólt, de ellenfelünk folyamatosan támadásban maradt, és alapvetően védekező felállásunk dacára nem egyszer szükség volt Fehér védéseire; és sajnos előfordult, hogy egy-egy jól eltalált lövéssel szemben már ő is tehetetlen volt, így hátrányunk hamarosan négygólossá nőtt.
 |
| Ezúttal a védekezés dominált játékunkban |
Támadóink ezúttal a szokásosnál fegyelmezettebben védekeztek, de sajnos védőinknek az idő előrehaladtával egyre kevesebb erejük maradt a támadásokhoz való felzárkózásokra, a két támadó pedig kevés reménnyel vette fel a harcot a bajnokság egyik legjobb védelmével. Néha mégis sikerült a kapu közelébe eljutnunk, de legnagyobb helyzeteink kimaradtak: Ángyán közelről az oldalhálóba, Palágyi a kapusba lőtt. Ám ugyanők gondoskodtak arról, hogy helyzeteken túl is faragjunk valamit az eredményen, midőn ellenfelünk kapusa kiejtett egy beadást, Ángyán lecsapott és középre gurított, ahol Palágyi másodszor is a gólvonalon túlra juttatta a pettyest.
Ezzel viszont ellőttük a puskaporunkat, és a felzárkózás helyett egy újabb helyezkedési baki után visszaállt a négygólos különbség.
Bár mindkét fél igyekezett sportszerűen játszani, a hajtás és az iram következményeként előfordultak ütközések, még egy-két akasztás is, de éles meccsen ezek benne vannak a játékban, és úgy tűnt, ezeket mindkét fél játékosai a helyükön kezelik.
A két csapat játéktudását, és a játék képe alapján ellenfelünk győzelme még ilyen mértékben is megérdemelt. Szerencsére mi sem gondoltuk komolyan, hogy a listavezető ellen kell lépéselőnyre szert tennünk a többi csapat ellen. Lélekben tehát már a Kopa Kőbánya elleni igen kemény rangadóra készülünk, ahol tudásunk minden ízére szükség lesz.
Kozelito Tél - Hazafias Népfront 2-6
kezdő: Fehér - Hlavacska, Tinkó - Ángyán, Palágyi
csere: Erdei, Görög, Nyitrai
gól: Palágyi 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése