Már bocsánat!

A bajnokság lebonyolításának szeszélyéből adódóan az élcsapatok azt számolgatják, hogy talán jobban megérné harmadiknak lenni, mint elsőnek, vagy másodiknak, hiszen az első helyezett két fordulót pihen, a második pedig az egyenes kieséses szakaszban vélhetően nehezebb ellenfelet fog kapni a többieknél. Az elmúlt fordulók alapján úgy tűnt, hogy mi fogunk harmadiknak beérkezni, ám ma borult a papírforma, a második helyen álló csapat kétgólos vezetésről végül mégis leadott két pontot, mi pedig azzal léptünk pályára, hogy győzelmünk esetén az ezüst lesz a mi színünk.

A pálya ura: H. A.

Jól éppenséggel nem kezdtünk, idő kellett ahhoz, hogy kibontakozzék fölényünk, és ahhoz meg főleg, hogy a fölény az eredményben is megmutatkozzék. Az első félidőben még Fehérnek is többször észnél kellett lennie, és egyre nagyobb labdabirtoklási arányunk ellenére az első félidő közepéig kellett várnunk ahhoz, hogy Hlavacska Tamás először beköszönjön.
Körülbelül a vezetés megszerzésétől aztán felbillent a pálya, és harminc percen át szinte percenként alakítottuk ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket gyakran akár 3-1-es felállással is, de az ellenfél ragyogóan védő kapusa és valami egészen elképesztően gyenge helyzetkihasználás sokáig megakadályozott bennünket a további találatok bevitelében. A szokásos 2-2-es felállás helyett most leginkább 1-3-ban mentünk, megtehettük, mert bármilyen ívelés érkezett hatosunk környékére, azt Tinkó kimagaslóan jó arányban hatástalanította, így a többiek annál kevesebb kötöttséggel mehettek előre.
Nem lenézve az ellenfelet, elég valószínűtlennek tűnt, hogy félidőre még csak egygólos előnnyel mentünk, és utólag arra jutottunk, hogy ha videóztunk volna, úgynevezett kabaréba illő jelenetek lettek volna arról, hogy mit hagytunk ki akár félig üres kapura, akár két csatárunk csak a kapussal szemben...

Tamás ezen lövését védte a kapus

A második félidő második felében aztán egy-két dolog végre beakadt, Hlavacska Tamás egy sokadszorra visszapattanó labdát gyömöszölt be, de Palágyi és az utolsó percben Hlavacska András is betalált.

Itt Tinkót figyelhetjük működés közben

Összességében tehát 5-0 lett, Fehér nyilván megirigyelte Tinkó babérjait, és gyorsan ő is lehozott egy meccset kapott gól nélkül. Az eredmény úgy néz ki, mintha az ellenfél ki nem állásáért kaptuk volna, de nem erről van szó, ők becsülettel küzdöttek, mi pedig alaposan megizzadtunk. Ezzel kiérdemeltük az alapszakasz második helyét, és a személyi összeférhetetlenségekkel is terhelt nehezebb ágat a kuparendszerű rájátszásban.
Kozelito Tél - Szlambdória 5-0
   kapu: Fehér
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi, Tinkó
   gól: Hlavacska T. 3, Palágyi, Hlavacska A.