Kicsit felborult a keretünk legutóbbhoz képest, az összes bevethető kapusunk nyelvvizsgázott, ráadásul még az ifjabbik Hlavacska is csatlakozott hozzájuk, szerencsére Kapitány pont ráért arra hogy idén először szerepeljen közöttünk. A kaput Tinkó vállalta el, és ha ennyi rendkívüli intézkedés még nem lett volna elég, a sárga mezt is kékre kellett cserélnünk.
De még ennyi sem volt elég, mert Tóth késve csatlakozott, az első tíz percet csere nélkül, aggodalmak között játszottuk. Persze komoly aggodalmakra nem volt okunk, mert addigra Palágyi és Hlavacska Tamás góljaival már kettővel mentünk.
A meleg is egy kicsit megnyomta a fiúkat, a letámadós taktika is pluszterhelést jelentett, ennek tudható be, hogy mozgásunk nem volt annyira fürge, és nem segítette annyira a passzos játékunkat mint magunktól megszoktuk. Az sem jött ki jól, hogy a két standard kezdőhátvédünk közül az egyik nem jelent meg, a másik a kapuskesztyűt választotta. Így védekezésünkben a személyi erők kiválósága mellett mindig volt egy cseppnyi esetlegesség, és bizony az is előfordult, hogy páran a támadók közül fentmaradtak. A hibákra az egyetlen mentség, hogy most ennyi is elég volt, elöl sem ment ugyan rendben minden, sok volt az elfuserált akció, de így is rúgtunk pár gólt, illetve végül hátul is vagy elég volt az az egy ember aki biztosított, vagy ellenfeleink nélkülünk is elszórták a labdát.
Az kétségtelenül látszik, hogy Hlavacska Tamás megtalálta a góllövő cipőjét. A csapat második gólját tíz méterről a kapufáról pattintotta be, nem sokkal később még messzebbről szinte szétforgácsolta a keresztlécet, és még a félidőt jelző sípszó előtt még egyszer beköszönt.
A második félidőben egyre jobban kijött hogy nekünk van cserénk, jobban bírtuk az iramot, a védekezéssel meg nem törődtünk annyit, mint máskor, ami volt azt az utolsó védő vagy Tinkó megoldotta, a többiek inkább az újabb és újabb gólok megszerzésére koncentráltak. Nem is sikertelenül. Hlavacska Tamás újabb két gólt és újabb egy csattanós kapufát jegyezhetett fel, Kapitány is betalált, és örömmel nyugtázhatta, hogy tavalyról még emlékszik rá a bölcsészliga közönsége. A meccs Puskás-díját pedig Tóth kapta meg, aki egy teljesen kijátszott akció végén a hatosról állítólag még passzolni akart, ám a labda szép magas ívben és jó lassan az üresen maradt kapuba szállt.
Összesen hétig jutottunk, illetve a saját kapunk érintetlenségét is sikerült megőrizünk, ezzel megszereztük az első "cleen sheet"-et ebben a bajnokságban. Különösebben jól éppenséggel nem játszottunk, de most ez is elég volt.
Kozelito Tél - Kofola 7-0
kapu: Tinkó
mezőny: Görög, Hlavacska T., Kapitány, Palágyi, Tóth
gól: Hlavacska T. 4, Palágyi, Kapitány, Tóth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése