Ez a nap más, mint a többi

Bizony a szombat másmilyen nap mint a többi. A futball hívőinek például ez az a nap, amit meg kell szentelni, és különleges élményként részt vehetnek az ünnepi szertartáson. Amihez már csak egy pettyes labda kell.
A mai meccsen több meglepő dolog történt. Először az, hogy Tóth Márton is feltűnt, és játékra jelentkezett. (Nevezett játékos állítólag mindkét keresztnevét ugyanannyira használja, és mivel Mátékból már túlteng a csapat, egy kísérletet megért, hogy őt Mártonként tartsuk számon.) Ez annyira nem meglepő, mert egy nappal korábban már jelezte emailen, viszont tétmeccsen most először lépett pályára nálunk. Ennél is nagyobb meglepetés, hogy két cserénk volt, ebben a szezonban valóban először. Ennek kapcsán először fordult elő, hogy nem azért kellett veszekedni egymással, hogy ki mehet le pihenni egy kicsit, hanem azért, hogy ki mehet vissza játszani. Na hát amúgy ebben még némi önkritikára szorulunk.
Az első percekben jól kezdtünk, helyzeteink is voltak, aztán utólag megbeszéltük, hogy igazából csak helyzetecskék, de ezt akkor még nem tudtuk. Szóval akár vezethettünk is volna, nem így lett, de ettől nekünk nem lett jobb. Egy kapufáig jutottunk, aztán inkább átadtuk a helyzetek kidolgozásának lehetőségét a fekete bika fiainak, akik ezt meg is tették, sőt, valamikor a félidő második fele táján a vezetést is megszerezték.
Akkor most lehetne részletezni, hogy milyen helyzetecskéink voltak, de hely hiányában, most inkább nem.
A második félidőben szerencsére sikerült megfordítanunk az eredményt, és természetesen erről is Hlavacska Tamás tehet. Egyrészt azért, mert egy pompásan felépített kontra végén képes volt bevágni a hosszúba egy olyan tőle már szokásosnak tekintett gólt. Másrészt pedig egy szabadrúgás után, hiába ment a szövegelés, hogy milyen rosszul állunk fel, neki mégis le lehetett gurítani, és ha már kapta, egyből ki is pókhálózta a felső sarkot. Kis gól is gól - mondhattuk volna.
Az előnyt aztán nem sikerült megtartani, nem volt éppen szerencsénk, az egyenlítő lövés két védőnkön pattant meg, mielőtt a hálóban kötött volna ki. Itt felidéztük magunkban, hogy az előző hetekben szokásunk volt 3-2-re nyerni, és jó úton tartunk efelé, már csak egy gólt kell. eláruljuk előre, hogy nem sikerült. Kontra volt, csak hosszan tolta meg a labdát a kilépő játékos. Azonkívül inkább védekeztünk, és boldogok voltunk, hogy legalább az sikerült.
Aztán hogy az egy pont az jó vagy rossz, az majd a végelszámolásnál dől el. Addig boldog születésnapot kívánunk Tinkónak, aki hosszú idő után először szerepelhetett mezőnyben ezen a szép októberi napon.
Kozelito Tél - Black Ram 2-2
   kapu: Tóth M.
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi, Porkoláb M., Tinkó
   gól: Hlavacska T. 2

Tündér szerencsénk változandó, hol mosolyog, hol utálva néz ránk

Sziasztok!

Krónikásunkat, mint rendesen, most is azzal nyaggatták társai közvetlenül a meccs után, hogy ugyan mi lesz a blogbejegyzés címe. Nos, eredeti ötlet híján Berzsenyihez nyúltunk vissza. Aki önerőből felismeri a verssort, az értékes jutalmat nyerhet!
A harmadik fordulóban, a The Signed ellen az a furcsaság esett meg, hogy volt cserénk. Egy. Először a szezonban.

Tóth gólja

Ennek megfelelő lelkesedéssel, erőnket nem kímélve kezdtük a meccset. Labdabirtoklási mutatóink ugyan nem voltak olyan nagyon jók, de a vezetést hamar megszereztük: Palágyi ugratta ki Tóthot, aki a jobb oldalról egyből lőtt, lövése a kapus lábát is érintve a hosszú alsó sarokba jutott.

védekező formációban

Az előny megnyugtatott minket, a meccs képe viszont egyáltalán nem volt megnyugtató, sokkal inkább védekezni kényszerültünk, mintsemhogy újabb támadásokat vezethessünk. Az első félidőben Porkolábnak és Palágyinak volt még egy-egy nagy helyzete, de ezzel kifújt. A mi hatosunkon pedig elég gyakran ismétlődtek az izgalmas helyzetek, védőinknek és kapusunknak nagy mentéseket kellett bemutatniuk, illetve írd-és-mondd három alkalommal a kapufa mentett meg minket.
Küzdésből amúgy jelesre vizsgáztak a fiúk, csak a labdabirtoklás és a saját térfélről való labdakihozatal nem ment úgy mint pl. Hlavacska András jelenlétében szokott menni.
A második félidőben kissé felpörögtek az események. Kezdve azzal, hogy az ellenfél kapusa elkezdett mezőnyjátékost játszani, illetve legalábbis a félpályáig feljött, de ritkán ért labdába, ezért a létszámbeli fölény nem érvényesült. Ettől még sok lövése volt az ellenfélnek, közte sok veszélyes, és sok rossz,  de ezt nem a taktikaváltásnak tudjuk be. Aztán egy gólt is kaptunk, kicsit rosszul tolódtunk, és üresen maradt az ember.

az első bekapott gól

De ez nem tört össze minket. Alig valamivel később Palágyi hozta fel a labdát két ellenfél között, majd jobbra Göröghöz játszott, ő pedig egyből a hosszú felső sarokba lőtt. Tanítanivaló gól volt, rásadául ismét nálunk volt az előny. Az meg már csak csemege, hogy a kapitány az 50. gólját szerezte a csapatban.

Hlavacska Tamás gólja: a labda és a baba együtt a hálóban

Ismét csak rövid időnek kellett eltelnie, mire Hlavacska Tamás próbálkozott kapura íveléssel a saját térfelünk közepéről. A labdába az ellenfél kapusa belekapott, és az lelassult, de így is a gólvonalon túlra jutott.
A maradék mintegy tíz percben a hősies védekezés dominált. Illetve inkább a hősies, mint a védekezés. Sokat köszönhetünk az ellenfél helyzetkihasználási mutatójának, és Tinkó kapus mentéseinek. Utóbbiban bizonyára az új kesztyű is közrejátszott. Egy hajmeresztően rossz kapuskidobás után az üreskapus helyzetet is megúsztuk.
Valamikor a végefelé kaptunk még egy gólt, de csak hogy szoros legyen a vége. Aztán még görögnek volt egy nagy helyzete, de a kapus védte. Az utolsó percekben meg arra rúgtuk a labdát, amerre álltunk. És így sikerült megtartani az előnyt a lefújásig.
Három forduló után hat ponttal egész tűrhetően állunk eddig. A mostani győzelemmel Fehér Renátó születésnapjára is szeretnénk sok boldogságot küldeni. Meg hát nekünk még él emlékeinkben a tavaszi 9-2, és örülünk, hogy ebből legalább egy keveset tudtunk törleszteni.
Kozelito Tél - The Signed 3-2
   kapu: Tinkó
   mezőny: Görög, Hlavacska T., Palágyi, Porkoláb M., Tóth O.
   gól: Tóth O., Görög, Hlavacska T.

Régi erkölcs s spártai férfikar

A csapat közvéleményének engedve egy Berzsenyi-idézet került a címbe. Aki segédlet nélkül felismeri, hogy melyik versből van, értékes ajándákot nyerhet.
A lényeg a lényeg, a második fordulóban sem számíthattunk sem könnyebb ellenfélre, sem erősebbb keretre, mint az elsőben. Egészen pontosan ugyanaz az öt játékos állt ki, mint a múlt héten, annyi köünnyítéssel, hogy most kezdésre odaért mindenki. Illetve nagy erővel töltött el minket annak a másfél évvel korábbi meccsnek az emléke, amikor az addig pontot sem vesztő Mász FC-t Palágyi és Hlavacska András góljaival végül megvertük.
A csere nélküli felállás akár végzetes is lehetett volna, de szerencsénkre az ellenfélnek sem volt cseréje, ezért nem emelkedtek fölénk futómennyiségben. A játék első percei tapogatózással kezdődtek, aztán amikor úgy gondoltuk, hogy már érdemes belekezdeni, Palágyi mintegy tíz méterről a hosszú alsó sarokba bikázta a meccs első gólját.
Az első félidőben több világrengető esemény nem is történt, talán valamivel több helyzetünk volt, de ezt csak a patikamérleg jelezte, és különben is ezen a szinten nem lehet elkönyvelni egy meccset, mert egyetlen hiba végzetes lehet.
A második félidő közepe táján Palágyi harmincméteres ívelése találta meg Hlavacska Andrást az ellenfél hatosán, aki előbb mellre vette a labdát, majd parádés mozdulattal a hosszú felső sarokba lőtt. Ez valószínűleg olyan gól volt, amire még sokáig fogunk emlékezni. Annyi biztos, hogy a liga vezérkara a pálya szélén ült, és szorgalmasan jegyzetelt...
Sajnos a meccs ezután rossz fordulatot vett, hagytuk kiegyenlíteni az ellenfelet, pedig odáig voltaképpen egészen taktiksan, ügyesen, egymásra figyelve, erőt beosztva játszottunk. A kiegyenlítéshez is enyhén szólva ki nem kényszerített hibák vezettek. Először egy félpályás ívelés ment el a hatoson belül felugró csatár, hátvéd és kapus fölött, és esett be a kapuba, másodszor pedig egy bedobás után kezdett egy játékos cselezésbe a saját hatosunkon, aminek labdavesztés, és azonnali gól lett a következménye.
Azért szerencsére volt még bennünk erő, tudtunk menni előre, és annyit elértünk, hogy Hlavacska András ki tudta ugratni Palágyit a jobb oldalon, aki ismét megszerezte a csapatnak az előnyt. Itt volt az ideje, két perccel előtte egy szokásos döngő kapufával jeleztük igényünket a győztes gólra. A hátralevő két percet aztán kivédekeztük. Na jó, akkot említésre méltó az is, hogy egyszer a kapusunk által védett labda egy védőnk testéről pont az üres kapu és a csatár közé pattant vissza, de kapusunk valami kengurukra jellemző ugrással földön fekvésből hátrafelé repülve tisztázni tudott.
A vége tehát 3-2-es megérdemelt győzelem lett, és ezzel az első pontjainkat szereztük az idei bajnokságban.
Kozelito Tél - Mász FC 3-2
   kapu: Tinkó
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi
   gól: Palágyi 2, Hlavacska A.