Bizony a szombat másmilyen nap mint a többi. A futball hívőinek például ez az a nap, amit meg kell szentelni, és különleges élményként részt vehetnek az ünnepi szertartáson. Amihez már csak egy pettyes labda kell.
A mai meccsen több meglepő dolog történt. Először az, hogy Tóth Márton is feltűnt, és játékra jelentkezett. (Nevezett játékos állítólag mindkét keresztnevét ugyanannyira használja, és mivel Mátékból már túlteng a csapat, egy kísérletet megért, hogy őt Mártonként tartsuk számon.) Ez annyira nem meglepő, mert egy nappal korábban már jelezte emailen, viszont tétmeccsen most először lépett pályára nálunk. Ennél is nagyobb meglepetés, hogy két cserénk volt, ebben a szezonban valóban először. Ennek kapcsán először fordult elő, hogy nem azért kellett veszekedni egymással, hogy ki mehet le pihenni egy kicsit, hanem azért, hogy ki mehet vissza játszani. Na hát amúgy ebben még némi önkritikára szorulunk.
Az első percekben jól kezdtünk, helyzeteink is voltak, aztán utólag megbeszéltük, hogy igazából csak helyzetecskék, de ezt akkor még nem tudtuk. Szóval akár vezethettünk is volna, nem így lett, de ettől nekünk nem lett jobb. Egy kapufáig jutottunk, aztán inkább átadtuk a helyzetek kidolgozásának lehetőségét a fekete bika fiainak, akik ezt meg is tették, sőt, valamikor a félidő második fele táján a vezetést is megszerezték.
Akkor most lehetne részletezni, hogy milyen helyzetecskéink voltak, de hely hiányában, most inkább nem.
A második félidőben szerencsére sikerült megfordítanunk az eredményt, és természetesen erről is Hlavacska Tamás tehet. Egyrészt azért, mert egy pompásan felépített kontra végén képes volt bevágni a hosszúba egy olyan tőle már szokásosnak tekintett gólt. Másrészt pedig egy szabadrúgás után, hiába ment a szövegelés, hogy milyen rosszul állunk fel, neki mégis le lehetett gurítani, és ha már kapta, egyből ki is pókhálózta a felső sarkot. Kis gól is gól - mondhattuk volna.
Az előnyt aztán nem sikerült megtartani, nem volt éppen szerencsénk, az egyenlítő lövés két védőnkön pattant meg, mielőtt a hálóban kötött volna ki. Itt felidéztük magunkban, hogy az előző hetekben szokásunk volt 3-2-re nyerni, és jó úton tartunk efelé, már csak egy gólt kell. eláruljuk előre, hogy nem sikerült. Kontra volt, csak hosszan tolta meg a labdát a kilépő játékos. Azonkívül inkább védekeztünk, és boldogok voltunk, hogy legalább az sikerült.
Aztán hogy az egy pont az jó vagy rossz, az majd a végelszámolásnál dől el. Addig boldog születésnapot kívánunk Tinkónak, aki hosszú idő után először szerepelhetett mezőnyben ezen a szép októberi napon.
Kozelito Tél - Black Ram 2-2
kapu: Tóth M.
mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Palágyi, Porkoláb M., Tinkó
gól: Hlavacska T. 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése