2018. június 16., szombat

rekviem

Utolsó szezonbeli meccsünkre került sor. Mindezt már bőven a feljutás tudatában - annyi kavarással, hogy a péntek esti állás szerint majdnem kizárták az egyik csapatot, és akkor a 11. helyezet még bent maradt volna. Ám a tárgyalt csapat mégis elkerülte a fegyelmi vétséget, így a mai meccsnek tényleg csak annyi tétje volt, hogy 11. vagy 12. helyen zárunk-e. Mi létszámra tűrhetően, két cserével álltunk ki, amit ellenfelünk is honorált annyival, hogy a szezonban nem annyira jellemző futsalos arcaik is eljöttek.
Utóbbi tény a meccs képére is rányomta bélyegét, a pár évvel ezelőtti Bandó leggyorsabb, legjobban cselező játékosaival találtuk szemben magunkat. Mindjárt hátrányba is kerültünk - az ellenfél csatára teljes védelmünket lefutotta. Ezt hamar kiegyenlítettük, Csank János és Frank Rijkaard keresztezéséből származó bölcsességgel szólva: nincs veszélyesebb egy rossz lövésnél - ennek szellemében Tinkónak a szélről leadott lövését a kapus középre ütötte, azt Sánta gyűjtötte be, és helyzete el a léc alatt.
Nem sokkal később újabb gólváltás következett, a kapottnál a saját hatosunkon eladott labda okolható, a rúgottnál Palágyi jobb belsője, ami egy szabadrúgás-kombináció után a bal felső sarokba zúdította a pettyest.
A döntetlen állás elég jó kiindulásnak tűnt arra, hogy magunk javára fordítsuk az összes még eldöntetlen kérdést, de nem így lett. Az utolsó percekre nagyon kinyíltunk - állítólag az ellenfél is, de náluk mégis mindig akadt egy-egy láb, ami közbe tudott avatkozni és meggátolni a helyzetünket; mi pedig sokszoros intés ellenére hagytuk örökös csatárunkat, Hlavacska Tomit egyedül védekezni, egy, két, három, végtelen támadóval szemben, aminek így percenként ismételve nyilván milliárd bekapott gól lett az eredménye, még úgy is, hogy se nevezett játékosra, se kapusunkra nem eshet panasz, sőt!
A csúnya, ötgólos vereséggel, nem sikerült szépen búcsúzni a szezontól, és a feljutással elhagyott ligától, illetve egyben elértük, hogy a 12. helyen zártuk az idényt. Patetikus kedvű szurkolóink most a rekviemet hallgathatják:
https://www.youtube.com/watch?v=mhYCaQkbkyw
https://www.youtube.com/watch?v=yVIRcnlRKF8
A mai meccs pont nem erősíti meg, de azért a csapatban még mindig általános vélekedés, hogy a keret ennél sokkal jobb, akár dobogós eredményre is képes lett volna. A kiesés okaként létszám értsd jelenléti problémák állnak az első helyen. Ha nem lenne fájó seb, akkor mi is nevetnénk azon, hogy kulcsjátékosaink mondják le a szereplést azzal, hogy másik csapatban levő meccsük előtt/után pihenni szeretnének, ezért nem vállalnak szereplést; holott mi vagyunk A csapat. Az is megér néhány említést, hogy szezonkezdetkor a meccsek felén szereplést ígérő játékosok közül valaki egyetlen egyszer, többen egyetlen egyszer sem léptek pályára. Akárhogy is nézzük, ezek mind olyan problémák, amelyek a csapatkapitány felelősségi körébe tartoznak. Ilyenkor neki kellene vagy rendet csapni a játékosok között, vagy a rakoncátlan játékosok eltávolítása után új csapatot építeni. A mögöttünk álló szezon arra is bizonyíték, hogy a jelenlegi vezetés erre képtelen.
Kozelito Tél - Bandó Karesz 2-7
   kapu: Benedek
   mezőny: Görög, Hlavacska T., Makai, Palágyi, Sánta, Tinkó
   gól: Sánta, Palágyi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése