Nélküled

Egy héttel a születésnapi ünnepünk után kísérletezésbe kezdtünk. Kíváncsiak voltunk, mire lennénk képesek alapító elnökünk nélkül. A kérdésre egyik válasz az eredményben rejlik, másik válasz, hogy 19 nappal és végeléthatatlan könyörgésáradattal a meccs után mégis annak a játékosnak kell írnia a tudósítást, aki nem volt ott. Másik kísérletünk, hogy a Hajcsatokkal való barátságunk mennyire erős, már egyértelműen kedvező tapasztalatokat hozott, hiszen Studniczkin túl Manhertzet is kölcsönkértük. Személyében a liga egyik legjobb kapusa védte hálónkat, és öt mezőnyjátékosunk abban a boldog tudatban futkározhatott a zöld mezőn, hogy egyikük mindig szusszanhat.
A tényleges meccset huszáros rohamokkal kezdtük, az első öt percben talán öt olyan helyzetünk volt, amiből ezen a szinten illene gólt szerezni. Mi nem tettük, bár ekkor még bíztunk abban, hogy a következő harmincöt percben azért menni fog. Sajnos a rossz példa a helyzetek kihagyása terén  ragadós lett, az ellenfél ellenállása pedig felkeményedett. A meccs nagy részében, ha valamivel többet is volt nálunk a labda, azért pöccre eljutni helyzetekig már nem lehetett. Ami helyzet pedig adódott, azt szintén jól kihagytuk. És ahogy ilyenkor lenni szokott, egyszer eljutott kapunkig az ellenfél, és rögvest megoldották, hogy a helyzetből gól legyen. A körülmények - hátrány és kihagyott helyzetek - fokozták görcsösségünket, és fejvesztve, hibázgatva mentünk bele az újabb támadásokba. Természetesen nem sikerült gólokat szerezni, és természetesen az ősz során negyedszerre is bosszantó egygólos vereséget szenvedtünk olyan meccsen, amit a játék képe alapján nyerhettünk volna.
Annyi mindent kéne még elmondanom, de karácsonyi időben hetekkel a meccs után fogjuk rövidre. Télen nem játszunk bajnokságban, az egyéni edzéstervek kerülnek előtérbe, hogy tavasszal már tényleg letaroljuk a mezőnyt.
Kozelito Tél - Martin és a mókusok 0-1
   kapu: Manhertz
   mezőny: Kántor, Palágyi, Studniczki, Szerényi, Tinkó
   gól: -