Már csak egy lépés

 
Törzsolvasóink előtt nem titok, hogy amint egyre közelebb kerülünk az idény végéhez, úgy egyre jobban körvonalazódik, és egyre nyíltabban kerül kimondásra, hogy nekünk itt a bajnoki elsőség a célunk. Legfőbb riválisunk botlása miatt az előző héten már az élre kerültünk, ami azt jelentette, hogy ha a hátralevő két meccsünket nyerjük, akkor mások eredményeire tekintet nélkül miénk a bajnoki cím. Leírva egyszerű a feladat, de ehhez a dobogós helyekért utolsó leheletükért küzdő HajCsatok és Túlerő csapatait kellene elvernünk. Ebből most az a HajCsatok volt aktuális akit a széljárástól függően hol testvércsapatunkként, hol ősi riválisunkként állítunk be, mindenesetre a két csapat közös múltja már sok nagy meccsel terhelt.

Ő a Naprendszer legjobb kapusa

Kémeink jelentették, hogy ellenfelünk több oldalas taktikai értekezéssel készült a meccsre, benne egyesével leírva, hogy melyik játékosunktól mire számítsanak, és mivel lehet minket megfogni (ha lehet egyáltalán). Ehhez képest erős kontraszt, hogy nálunk taktikáról előzetesen nem sok szó esett, talán csak annyi, hogy meg kell nyerni.

Kapitány egyenlít

A kezdés éppenséggel nem a legerősebben sikerült, hiszen pár perc játék után ellenfelünk csatára, Gábriel kicselezte két védőnket, majd laposan a hálóba lőtt. Az ezt követő percekben több nagy helyzetet is kialakítottunk, elsősorban Hlavacska T. volt aktív, de ezek rendre kimaradtak. Eszünkbe jutott az "idény végi átok" hiszen az elmúlt idényekben rendre az első két és utolsó két fordulóban szerepeltünk gyengén vagy inkább balszerencsésen, ami lerontotta egészéves teljesítményünket. Hogy nem ez a forgatóköny vált valóra, abban Kapitánynak volt döntő érdemei, nyilván ő nem értesült arról, hogy idény végén nekünk rosszul kell szerepelnünk. Nevezett játékosunk egy passzt éppen elcsípett a kivetődő kapus előtt, elpörgette mellette, majd az üres kapuba gurított, ezzel egyenlített, majd két perccel később egy szép csel után lövésből is betalált, amivel máris nálunk volt az előny.
A játék képét elnézve úgy érezhettük, hogy kézben a meccs, hiszen sokkal többet birtokoltuk a labdát, és gyors passzos, most még a megszokottnál is összeszedettebb játékunkkal gyakran tudtunk ellenfelünk kapujára veszélyt gyakorolni. Ekkor Hlavacska András villogott, egyszer a teljes mezőnyön keresztülfutott, de az ellenfél kapusa kivetődve hárítani tudott, ám nem sokkal később már csékánk járt sikerrel, amikor egy távoli lövése a kapu jobb alsó sarkába vágódott.

Palágyi fejesgólja

A meccs eddig tehát a februári Emirates-kupák forgatókönyvét idézte, ám akkor a második félidőkben a HajCsatok be tudott szorítani minket. Most ez nem következett be, továbbra is mi birtokoltuk tovább a labdát, bár talán kissé kevésbé nyomasztó fölényben, mint korábban. A következő gólunkat gyors megindulásból szereztük, ellenfelünk csatárai még a szögletért reklamáltak (egyébként hiába, de úgy tűnik, alaptalanul is), amikor Tyukász hosszú kidobása Tinkót egyedül találta a kapu előtt, ő átvette a labdát, majd a kapu jobb oldalába lőtt. Nem sokkal később egy hasonló hosszú kidobást Palágyi futott be, ő azonban nem cifrázta, hanem a kimozduló kapus fölött egyből a hálóba fejelt.
Úgy tűnt, mintha a sorozatban rúgott gólok, és a szebbnél szebb támadások, melyek felépítésében talán Palágyi és Kapitány jeleskedtek leginkább, teljesen szétzilálták volna ellenfelünk hadrendjét. Ennek illusztrálására álljon itt hatodik gólunk története, amikor három játékosunk nyugodtan passzolgathatott az ellenfél hatosán belül, a kapus és a kapufa egyszer-egyszer még menteni tudtak, de a védők még ekkor sem törték össze magukat azért, hogy visszaérjenek, így Palágyi végül értékesítette ezt a helyzetet is.

Többnyire nálunk volt a labda

A végére kissé csökkent a koncentrációnk, néha kettészakadtunk, illetve helyezkedési hibákat is elkövettünk, de vagy egy jóütemű belépő, vagy a kapufa mindig megmentett minket, így az utolsó percek izgalmai ellenére már nem változott az állás.
A meccs facebook-beharangozója szerint presztízscsatáról volt szó, így a presztízsnek is örülhetünk, de annak is, hogy az utolsó előtti fordulóban rendkívül fontos három pontot gyűjtöttünk be. Ha visszafogottan akarunk fogalmazni, akkor álljon itt annyi, hogy ezzel már matematikailag is biztos, hogy dobogós helyen végzünk. Ha önbizalomtól duzzadó nyilatkozatot tennénk, az úgy hangzana, hogy az aranyérem első számú várományosai vagyunk, és tulajdonképpen csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
Kozelito Tél - HajCsatok 6-1
   kapu: Tyukász
   mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T., Kapitány, Palágyi, Petykó, Tinkó
   gól: Kapitány 2, Palágyi 2, Hlavacska A., Tinkó