Még aznap délután, a bajnoki meccsünk után alig egy szusszanásnyi pihenő után indult a Hajcsatokkal közös szülinapi kupa, és ünneplés. Ezt az Emirates kupák mintájára szerveztük, rövid, pörgős, bíró nélküli meccsekkel, négy meghívott csapattal, az ünnepelteken kívül a Fekete Sereg és a Taigetosz részvételével.
A keretünk a bajnoki meccsel azonos volt, ami komoly győzelmi esélyeket rejtett magában, főleg hogy a rivális Hajcsatok már a meccsek közötti szünetben elkezdte az ünneplést.
Az első meccsünkre visszalátogattunk a Beac pályájára, ahol az első másfél évünket töltöttük. A Fekete Sereg erősen a kapunkhoz szegezett minket, szükség volt kapusunk éberségére, egyáltalán nem látszott a játék képén, hogy mi egy osztállyal feljebb játszunk. Az első félidő hajrájában 1-1 volt az állás. Az idő múlásával azonban egyre jobban kidomborodott a fölényünk, elkezdtek jönni a gólok, és a mezőnyben is egyre magabiztosabban játszottunk. Porkoláb úgy tűnik, megtalálta a góllövő cipőjét, kettőt lőtt, miként Szőllősy is.
A továbbiakra vissza kellett térnünk az ELTE pályájára. Kiemelt csapat révén megadatott nekünk, hogy mindig pihenhessünk a meccsek között, és luxusnak számító két cserénk volt, kivételes módon meg se sérült egyetlen játékosunk sem.
A második meccsen, a Taigetosz ellen gólzáporra készültünk, de igencsak meg kellett izzadnunk. A vezetés korán megvolt, Hlavacska András valami elképesztő csavart pókhálószaggató bombát vert be tizenkét méterről a rövid felsőbe, de az első félidő képében ugyanúgy benne volt az is, hogy kiegyenlít az ellenfél. A Hlavacska - Márialigeti párharc pedig minden futballínyenc minden igényét kielégíthette. A második félidőben aztán ki más, mint Porkoláb Máté szerzett újabb két gólt, a mivel a három pont sorsa már eldőlt. A gólarány még nem, és az utolsó percek mindkét kapu előtt sok izgalmat hoztak, mi kis túlzással percenként rúgtuk a kapufákat, de némi szerencsére nekünk is szükségünk volt a kapunk érintetlenségének megőrzése érdekében.
Két meccs pihenő után aztán az is kiderült, hogy számunkra ennyi volt a kupa, mert a Hajcsatok, akik ellen a döntőt kellett volna játszanunk, addigra elfogyott, és saját szülinapi kupájukon nem tudtak kiállni a gálameccsre. Ennek mi nem örültünk. De ha az eredményeket nézzük, a kupát vitathatatlanul megnyertük. Más csapatok meccsein előfordult, hogy senki nem emlékezett az eredményre, de nekünk mindenképpen hat pontunk volt, másnak meg annyi biztos nem, és ha lejátszottuk volna az utolsó meccset, akkor sem érhetett volna utol minket senki.
Ezután már csak azt kívánhatjuk, hogy ez a győzelem jelezze a következő öt diadalmas év kezdetét.
Kozelito Tél - Fekete Sereg 5-1
kapu: Görög
mezőny: Hlavacska A., Hlavacska T, Porkoláb M., Szőllősy, Tóth, Tinkó
gól: Porkoláb M. 2, Szőllősy 2, Hlavacska A.
Kozelito Tél - Taigetosz 3-0
kapu: Tinkó
mezőny: Görög, Hlavacska A., Hlavacska T, Porkoláb M., Szőllősy, Tóth
gól: Porkoláb M. 2, Hlavacska A.
Kozelito Tél - Hajcsatok 5-0
játék nélkül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése