És akkor a tél lezárultával elkezdődött a tavaszi bajnokság, és körülbelül ott folytattuk, ahol abbahagytuk, vagyis hogy a meccs előtti éjjel érkeznek be a csoportos levelek hogy ki nem jön mégse. És akkor így kellene a meleg takaró alól kimászni a hideg és kegyetlen világba hogy meccs előtt forró kakaó helyett még rossz híreket is olvashat az ember. A helyszínen aztán mégis meglettünk két cserével, valami sugallat hatására Tóth éppen most érezte meg hogy nagy szükség van rá, és jelentkezett játékra, amikor a legnagyobb szükségünk volt egy jó kapusra.
A meccsről sok jót nem mondhatunk, de akkor azt legalább röviden. Úgy kikaptunk mint a huzat. Mai teljesítményünkkel jogosan lehetnénk középcsapat - a B liga alsóházában. Teljesen alapvető dolgokat nem tudtunk megoldani: szerelés, emberfogás, csapattárshoz passzolás. A helyzetkihasználásunk sem volt jó egyébként, mert azt a 3-4 ziccert, amit megcsináltunk, azt se rúgtuk be, egyet se, de nem lenne jogos a helyzetkihasználást okolni, mert ha mindent berúgunk, ekkor is kikaptunk volna. A félidei 0-3 után még reménykedhettünk abban, hogy egy kicsit összeszedjük magunkat, és mivel nekünk volt két cserénk, ellenfelünknek pedig nem, fáradásukat is kihasználva legalább szorossá tesszük az eredményt. De nem tettük. Még ebben a helyzetben is alulmaradtunk futómennyiség terén. Az utolsó két gólt kontrából kaptuk, mert a fölöslegesen és felelőtlenül elszórt labdák után a csapat nagy része el sem indult visszafelé.
Nehéz lenne bármi pozitívumot keresni, az MLSZ legszebb hagyományait idézve emlékezhetünk arra, hogy télen ugyanettől a csapattól hetet kaptunk, most pedig megúsztuk egy hatossal. Az előrelépés tehát megkérdőjelezhetetlen.
Kozelito Tél - Torpedo 0-6
kapu: Tóth M.
mezőny: Benedek, Görög, Palágyi, Porkoláb M., Sánta, Tinkó
gól: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése