Hiába
készültünk esélyesként a Lafayette elleni rangadóra, a mérkőzés előtti derűs
hangulatot bizony megkeserítette a tudat, hogy a „klasszikus triász” – a
szakértők szavajárásával: a „Berzsenyi-tengely” – ezúttal nem képviselteti
magát a csapatban. Az összefogásért felelős Tinkó, a taktikai fegyelmet
biztosító Palágyi és az ellenfelet csibészes góljaival demoralizáló Görög
hiányában már a döntetlen is bravúrként könyvelhettük volna el a zebrák ellen.
A
szervezetlenség a szakmai stáb működésére is kihatott, tudósítónk késve
érkezett a stadionba. Örömmel konstatálhatta viszont, hogy amit a kerítés
túloldaláról a mérkőzés nyitányaként, első labdaérintésekként értelmezett, az
valójában az ellenfél középkezdése volt első lőtt gólunk után. Miután az első
percben magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést és a vezetést, a félidő derekáig egyiket
sem engedtük ki a kezükből (sőt, az utóbbit a későbbiekben is megőriztük). A
csapatbeli meccsek számát tekintve az elmúlt évek legrutintalanabb
kezdőcsapatán (Szerényi – Barna – Porkoláb – Kántor – Studniczki) érződött a
bizonyítási vágy, sokpasszos játékuk agresszív letámadással párosult, amelyet
rengeteg jó egyéni vállalás is színesített. Az első félidő vége felé pusztán
amiatt kellett izgulnunk, hogy sorozatos faltjaink miatt bűntetőhöz jut-e az
ellenfél (végül ez nem történt meg) – a mérkőzés eddigre már eldőlt. Az első
perben szerzett gól után Studniczki bombázott a léc alá (2-0), majd egy
erőszakos letámadást követően Kántor értékesítette higgadtan a ziccert (3-0),
hogy néhány perccel később a Porkoláb megelőző szereléséből adódó ajtó-ablak
helyzetet váltsa gólra (4-0).
A
második félidő elején Studniczki és Hlavacska kényszerítőzése után az utóbbi
játszotta középre a labdát, Kántor pedig menetrend szerint érkezett, és
meglőtte negyedik gólját is (5-0). A megnyugtató eredmény a második félidő közepe
táján elaltatta csapatunkat, így gyors egymásutánban két gólt is beszedtünk
(5-2). Itt érdemes megjegyezni, hogy ellenfelünk csapatát jó képességű,
húzogatós játékosok alkották, akik egy az egyben többször is borsot törtek
védelmünk orra alá, de szerencsére kondícióban nem vehették fel a versenyt
csikóinkkal, akik rendre kisegítették egymást a szorult helyzetekben. A fizikai
erőfölény a meccs hajrájában is megmutatkozott: 5-2-es vezetésnél előbb
Studniczki lőtte meg második gólját, majd nem sokkal később Kántor tette fel a
pontra az i-t.
A
játékosok egyéni technikai tudása közötti különbséget talán torzan tükrözi a
végeredmény, fizikai felkészültségünk, futómennyiségünk és agresszivitásunk
miatt mégis megérdemeltnek mondható a nagyarányú győzelem. E diadallal az új
generáció feladta a leckét a veteránoknak – bízunk benne, hogy a rutinosabb
csapattagok jövő héten a Szent Anna ellen bizonyítják: nemcsak a szokásjog,
hanem a futballtudás is biztosítja a helyüket a kezdőben.
Kozelito Tél –
Lafayette 7-2
kapu:
Szerényi
mezőny:
Barna, Hlavacska A., Kántor, Porkoláb M., Studniczki,
gól:
Kántor 5, Studniczki 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése