Hűvös őszi idő és lassú eső fogadott minket a pályán. Mondhatni, közelít a tél. De visszaemlékezve, hogy előző évben az esős idő mindkétszer győzelmet, sőt egyszer bravúrgyőzelmet hozott az eső, ebből is csak újabb mentális erőt gyűjtöttünk. Keretünk bősége most elég erős csapatot tett lehetővé, még az is belefért, hogy egy mezőnyjátékost, Tinkót kapuba állítva a mezőnyben nélkülöznünk kellett.
Sok beszélgetés és fogadkozás előzte meg a meccset, megfeküdte gyomrunkat az elmúlt két heti nem várt vereség; végigbeszéltük az okos, türelmes, nem agyonfeszülős játék kulcsait. És úgy tűnt, alkalmazni is tudtuk, Nem rohatnunk el fölöslgesen, nem nyíétunk ki fölöslegesen, normális hangon tudtunk kommunikálni.
A befektetett energiának meg is lett az eredménye: uraltuk a játékot, és időbel a gólok is elkezdtek jövögetni. Először Palágyi ugratta ki Porkolábot, akinek a védők sűrűjében éppen annyi ideje volt, hogy ellője a labdát a hálóba. Másodjára Pálfy távolról felküldött labdájánál Kántor keresztbemozgása annyira megzavarta a kapust, hogy a labda a kapuba jutott. Harmadikra Szerényi közelről íratkozott fel a góllövőlistáról. A félidő lefújása előtti pillanatokban pedig a jobbról beívelt labdára Palágyi érkezett a hosszú oldalon és a levegőből belőtte a negyedik gólt.
Az okos játékot tovább vittük a második félidőre, de talán egy kicsit elkényelmesedtünk, talán csak nem jött össze, de a gólszerzéssel lelassultunk, és a védekezésben is adódott néáhny meleg pillanat. A magabiztos vezetés tudatában megtettük ilyenkor szokásos hobbinkat, hogy rúgassunk egy gólt Göröggel, most Hlavacska rakta a szájába a sültgalambot. Görög akár duplázhatott is volna, ha nem sokkal később Porkoláb lövése után a kipattanót a kapu torkában nem hibázza el. Említésre méltó még Pálfy szólója, aki a saját hatosunkról indulva keresztülment az ellenfél fél csapatán, sajnos az utolsó passzt az utolsó védő menteni tudta. A kispadon elhangzott, hogy szép volt, de nem lett gól, így említést sem kap majd a blogon, mi viszont Pálfy szelleméhez híven éppen azt lépjük, amire senki nem számít.
A végén úgy döntöttünk, az 5-0-s végeredmény azt sugallná, hogy nem volt ellenfél, és mindenképpen legyen még egy gól. Ezért gyorsan beszedtünk egyet, és máris látszott az eredményjelzőn, hogy igazi meccset játszottunk. A legvégén Kántor még megtalálta a rést a pajzson, és megszerezte a hatodik gólját.
Összességében dicséretes meccset játszottunk, fölényes győzelemmel tettünk magunkévá a három pontot. Már csak át kéne vinnünk ezt a játékot a többiek ellen.
Kozelito Tél - Hedonitas 6-1
kapu: Tinkó
mezőny: Görög, Hlavacska, Kántor, Palágyi, Pálfy, Porkoláb, Szerényi
gól: Porkoláb, Pálfy, Szerényi, Palágyi, Görög, Kántor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése