Csúnya esős napon játszottunk régi versenytásunk a Martin és a mókusok ellen. Mintha az időjárás előre jelezte volna hangulatunkat.
Müller Péternél gy olvastuk, hogy a fájdalmas dolgokról nem kell beszélni, mert az fáj. Ezért az első félidőt zárjuk rövidre annyival, hogy nekünk semmi nem sikerült, ellenfelünknek pedig minden. Félidőben 0-4-et mutatott az eredményjelző tábla. Azt hisszük, ha valaki ezt az állást tette volna meg némi aprópénzzel, hatalmasat kaszált volna.
A múlt heti meccsből próbáltunk erőt meríteni, amikor sikerült vesztes állásból nagy küzdéssel fordítani és elvinni a három pontot. Eleinte talán egy kicsit nagyképűen jtszottunk, mintha bennünk lett volna hogy ezt a meccset úgyis megnyerjük, mintha bennünk lett volna hogy az egyszerű passzokra oda sem kell figyelni, csukott szemmel is menni fog. A második félidőt viszont úgy megnyomtuk, hogy az ellenfél talán tizenöt percig nem jutott el lövésig, mi viszont annál többször.
Rögtön fordulás után Purosz birkózott ki magának helyzetet, lövésre lendülő lábára rátartottak, a bíró pedig megítélte 11 éves fennállásunk első hatméteresét. Nyilvánvalóan helyes döntés született, csak azon gondolokozhattunk el, hogy hasonló szabálytalanság azért legalább minden szezonban esett ellenünk, akkor hol késtek a büntetők... Purosz ezen nem akadt fenn, hanem a kapu jobb oldalába lőtt. Később egy kavarodás után Kántor elé pattant a labda, aki néhány lépésről a kapuba gurított. Ezzel kialakult pontosan a 2-4-es eredmény ahonnan a múlt héten képesek voltunk megfordítani az állást. A hajrában Porkoláb hozta magát helyzetbe és gurított a jobba alsó sarokba, ezzel már elérhető közelbe került a pontmentés. Az utolsó három percben minden erőnket mozgósítva támadtunk, egy szabadrúgás-kombinációból lehetett volna esélyünk megszerezni a negyedik gólt, de nem éltünk a lehetőséggel. A meccs utolsó másodperceiben annyit szórakoztunk hátul felszabadítás helyett, hogy még egy gólt ajándékoztunk az ellenfélnek.
Többféleképpen értékelhetjük a meccset, hivatkozhatunk balszerencsére, hiszen mezőnyben, kapuralövések számában megint borítottuk a pályát, három kapufát lőttünk, csak a gólok nem jöttek össze. Elmerenghetünk azon, miért kell egy szezonban legalább három-négy meccsnek így kinéznie, hogy a pályán mindent mi csinálunk, csak a gólokat nem. És elmerenghetünk azon is, miért kell gólelőnyt adni ellenfeleinknek, és aztán hősies küzdéssel vagy hátrányból fordítani, vagy elbukni. Jövő héten a tabellát velünk pontegyenlőségben vezető Egy fokkal szerényebben ellen nem férnek bele a hibák.
Kozelito Tél - Martin és a mókusok 3-5
kapu: Fehér
mezőny: Kántor, Pálfy, Porkoláb M., Purosz, Tinkó
gól: Purosz, Kántor, Porkoláb M.
Azért 4-0-s első félidő után még akkor sem illik azt írni, hogy "felborítottuk a pályát", ha így lenne! :P De azért jó meccs volt , gratula!
VálaszTörlés