Sikeres jubileum

Fontos jubileumhoz érkezett a csapat: Fennállásunk ötvenedik tétmérkőzése volt a mostani Zalagyöngye elleni meccs. Ahogy az utóbbi időben lenni szokott, innen-onnan összekapartuk azt a számú játékost, ami győzelmi esélyekre is elegendő volt. A helyszínen aztán hét ágra sütő nap, és zárt sátor fogadott bennünket, a két csapat-félig meddig meg is egyezett abban, hogy a kinti pályám játszunk, ám a játékvezető ebbe nem nyugodott bele, és kinyittatta a sátrat.

Ezúttal Ángyán röpködött

Pontszerzési reményeinket tovább növelte, hogy ellenfelünk öt emberrel, csere nélkül jelent meg, ráadásul a Görög-Hlavacska kémpáros jelentése szerint a legjobbak általában hiányoztak; míg nálunk a késést prognosztizáló Palágyi is befutott kezdésre, Ángyán pedig egy év után ismét vállalta, hogy a gólvonalon röpködjön.

A röpködésre aztán szükség is volt, hiszen némileg fáradtan kezdtünk A-ligás ellenfelünk ellen, néhányszor megkavarták védelmünket, és körülbelül öt perc után egy ügyes megmozdulás után gólt is szereztek. Nem sokáig váratott magára azonban a válaszunk: Hlavacska passza Petykót gólhelyzetben találta, aki ugyan a kapusba lőtt, és szintén a kapusba lőtte a kipattanót Görög, ám másodjára térdéről a hálóba pattant a labda.

Kifejezetten unalmas lehetett a meccs kívülről nézve, hiszen nem vezettek fergeteges rohamokat egymás ellen a csapatok. Támadásaink leginkább Palágyi képességeire épültek, akit fáradtsága mellett az is hátráltatott, hogy a mellé leggyakrabban felzárkózó Tóth-tal nem mindig találta meg az összhangot, talán ennek is tudható be, hogy a félidőben több gólt már nem szereztünk. Hátul viszont a Hlavacska-kommandó mellett szükség volt Ángyán védéseire, sőt egy szélről leadott lövéssel túljártak az eszén, így a térfélcsere adminisztratív és pszichológiai szempontból oly igen fontos pillanatában éppen hátrányban voltunk.

És ha ez nem lett volna elég, néhány perc játék után ellenfelünk legjobbja, Tölgyesi, lefordult Görögről és a hosszú sarokba lőtte önmaga és csapata harmadik gólját, 1-3! Akár azt is hihettük volna, hogy kikapunk, ám szerencsére nem így történt, bíztunk magunkban és egymásban; illetve kezdtük észrevételezni, hogy ellenfelünk fárad, és ez a labdabirtokláson is kezdett meglátszódni.

Szemben a küzdő felek

A mezőnyfölénnyel eleinte nem nagyon tudtunk mit kezdeni, ahogy a mérkőzés korábbi szakaszaiban sem fárasztottuk tudatosan az ellenfelet (lehet, ehhez túl fáradtak voltunk magunk is), és a hajrában is gyakran csak ácsorogtunk vagy sétálgattunk a sok mozgással való helyzetteremtés helyett. Persze helyzetek így is adódtak, leggyakrabban Palágyi előtt, aki a támadó térfél bármelyik pontjáról képes volt gólveszélyesen tüzelni – egyik próbálkozása be is akadt a pipába, 2-3 – de közel sem alakítottunk ki annyi helyzetet, amennyit lehetett volna.

Ha Tóth kapcsán igaz volt, hogy Palágyival nem mindig találta meg az összhangot, akkor az is figyelemre méltó, hogy Hlavacskával viszont egymás gondolatát is tudták, Hlavacska a védelemből felhozott labdákkal többször kereste – és találta – meg barátját, aki kétszer be is tudott fordulni a kilencesen belül, az így adódó helyzeteket pedig magabiztosan gólra váltotta, ezzel javunkra fordította az állást.

A hajrában úgy tűnt, mintha többen lettünk volna a pályán

Előnybe jutva talán korábbi hibáinkból is tanulva leginkább a labda tartására törekedtünk, amit sikerrel meg is valósítottunk. Az utolsó percben még egy nagy lehetőséghez nyílt előttünk, hiszen hazaadás miatt a hatosról rúghattunk szabadrúgást. A leállított labdát Görög lekészítette, a begyakorolt figura szerint érkező Hlavacska pedig tiszta helyzetből lőhetett a kapuba.

Másra már nem is maradt idő, 5-3-ra nyertünk, mindezt kétgólos hátrányból egy papíron erősebb csapat ellen. Ezzel felkapaszkodtunk az alsóház ötödik helyére, és nem elérhetetlen az „alsóház felsőháza” sem; további érdekesség pedig, hogy először szereztünk pontot Tinkó nélkül, de minden statisztikai adatnál lényegesebb, hogy a jubileumi ötvenedik mérkőzésünkről három ponttal távoztunk. Természetesen ez még jubileum nélkül is örvendetes lenne.

Kozelito Tél - Zalagyöngye 5-3

  kezdő: Ángyán - Hlavacska, Petykó - Görög, Palágyi

  csere: Erdei, Tóth

  gól: Tóth 2, Görög, Palágyi, Hlavacska