Híradó

  A keretösszehívás a szokásos nehézségekbe ütközött, erről tulajdonképpen már nem is érdemes írni, mert annyira megszokta az olvasóközönség. Mi is csak lazán melegítettük, és amikor a kezdő sípszó pillanatában éppen öten voltunk, kiállásra éppen képesen, de csere nélkül, akkor a lehetséges stresszt egy vállvonogatással intéztük el, hogy sebaj, ennél nagyobb baj ne legyen. Ha Szöllősy nem jön meccsre, akkor majd nyerünk nélküle. Az ellenfél az Anonim Alkoholisták csapata volt. És ha jóakaróink pár hete a kiesés rémével fenyegettek minket, akkor erre a meccsre gondolhattunk, mint ahol a bentmaradást kivívhatjuk vagy elbukhatjuk. Persze szerencsére azóta változott a felállás, és úgy tűnik, a bentmaradást elég jó eséllyel kiharcoljuk mindenféle ki-ki meccs nélkül is.

A meccs izgalmakkal kezdődött, az első akcióból lövésig jutott az ellenfél, szerencsére kapusunk hárítani tudott. De a továbbiakban  nem ez volt a jellemző, egyáltalán nem nyomta a hátunkat a háló. Sőt, az első percekben is látszott, hogy meg tudjuk találni az üres embereket, és rajtuk keresztül a réseket az ellenfél védelmébe. Az első néhány lövésünk még nem hozott gólt, de még a meccs elején jártunk, amikor egy egyszer már kihagyott helyzet után visszatámadtunk, Tóth labdát szerzett, Hlavacska Tamás pedig a hatosról kipókhálózta a felső sarkot. Nem sok kellett, és ugyanő a hatosról, szemből a kapuval lőhetett, ezúttal Porkoláb előkészítése után, és máris kettő volt az előny. Ezután némi mezőnyjáték következett, tulajdonképpen jó iramú, jó szellemű mérkőzésen, mígnem Porkoláb körömpassza után Tóth zseniális sarkazással a kapuba küldte harmadik gólunkat.
Megint ódákat lehetne zengeni nem egy játékosunkról. A blog nyilvánvaló elfogultsága miatt leginkább mezőnybeli védekezésünk kiválósága lesz itt emlegetve. Amit Tóth és az ifjabb Hlavacska műveltek védekezés címén, az a tankönyvek legszebb lapjaira kívánkozik, egyszerűen nem volt labda, ami átjutott volna rajtuk, de természetesen Porkoláb harcossága és Hlavacska Tamás lelkiismeretessége is sok labdaszerzést eredményezett. Előre játékban pedig rendre érvényesült jobb összeszokottságunk, elképzeléseink, és gyorsabb gondolkodásunk. Tényleg percenként lőhettünk kapura, és hiába védte a velünk szemben álló kaput a liga legjobb kapusa, törvényszerű volt, hogy a sokból néhány be fog akadni.
Második félidei góljaink sorát Tóth nyitotta egy káprázatos tíz méterről megeresztett átemeléssel. a félidő közepén Hlavacska András duplázott, mindkétszer a bátyja asszisztja után sakk-mattig kijátszott helyzetből. A zárszót pedig ismét Tóth mondta ki.
Természetesen ez a meccs sem múlhatott el sérülés nélkül, a második félidő közepén Hlavacska András nézett bele egy full izomból megeresztett lövésbe, ápolni kellett, csúnyán bedagadt a szeme, de folytatni tudta a játékot.
Nem lehet  szemrebbenés nélkül elmenni az elmúlt meccsek fantasztikus eredményei mellett. A mai volt zsinórban a harmadik meccsünk, amikor nem volt cserénk, és igazából kapusunk sem, mégis ponttal távozunk. Az említett három meccsen hét pontot és +11-es gólkülönbséget szedtünk össze, ami egy sorcserével kiálló bajnokaspiránstól is méltó teljesítmény lenne.
Hát csak így tovább, jövő héten a Hajcsatok elleni derbi, és ha minden igaz, a saját szülinapi bulink vár ránk.
Kozelito Tél - Anonim Alkoholisták 7-0
   kapu: Görög
   mezőny: Hlavacska A., Hlavacska T., Porkoláb M, Tóth
   gól: Tóth 3, Hlavacska T. 2, Hlavacska A. 2