Kupagyőztes a Kozelito!

Nem kis várakozás előzte meg az I. Magyarszakos Tanár-Diák Kupát, másképpen a tanáraink elleni meccset. Focistáinknak a meccs előtti körülbelül két hétben a sztárság minden előnyével és hátrányával szembesülniük kellett a szaktársaktól érkező érdeklődéstől és biztatástól a tanárok felől érkező ígérgetésig. Szaktárs és szaktárs, focista és szurkoló, diák és tanár, sőt meg nem erősített híreink szerint tanár és tanár is az átlagosnál könnyebben talált beszédtémát az elmúlt időszakban, főleg ha a 2008-ban induló évfolyamhoz, vagy a labdarúgáshoz cseppnyi köze is volt. Utólag bevallhatjuk, hogy csapatunk levelezőlistáján is a szokásosnál sűrűbben kergették egymást a tanácsokkal vagy pátosztól sem mindig mentes fogadkozásokkal teli levelek, és a szombat reggeli meccs után sem széledt szét a csapat, hanem együtt vártuk a helyszínen a nagy meccs közeledtét.

A szurkolók (részlet)

Ennek megfelelően szurkolóink számában is rekordot döntöttünk. Becsléseink szerint a szurkolók száma megközelíthette a negyvenet, amivel némelyik NB II-es vagy Ligakupa-meccsel is felvehetjük a versenyt. A negyvenes szám szaktársainkból, a tanárok családtagjaiból, tanárkollégákból, barátnőkből és testvérekből tevődött össze. Külön örömünkre szolgált, hogy Joó Kinga saját készítésű transzparenssel buzdította a sárga-fekete legényeket, illetve, hogy szurkolóink hangos tapssal és üdvrivalgással díjazták egy-egy jól sikerült megmozdulásunkat.

A meccs kezdetét egy váratlan adminisztratív probléma nehezítette, a felkért játékvezető ugyanis nem érkezett meg, és életjelet sem adott, ezért azon hirtelenjében a Bölcsész B-ligából ismert Ritzl Andrást kértük fel, hogy ezen a találkozón is fújja a sípot.

A kezdő sípszó után néhány másodperccel akár már előnybe is kerülhettünk volna, de Görög nem tudta jól átvenni Palágyi passzát, így odalett a lehetőség. Szerencsére sikerült ellenfelünknek mind felállását, mind taktikáját hozzávetőlegesen felmérnünk, és játékban körülbelül azt kaptuk, amit vártunk. És bár az első ténylegesen lövéssel záruló akció a tanári csapat előtt adódott, mintha az ekkor pályán levő sorunk is enyhe mezőnyfölénybe került volna, részben azért is, mert a fehérmezes tanári csapat még nem volt tisztában a 4+1-es felállás minden csínjával-bínjával.

Ahogy arra számítani lehetett, mi inkább akcióból, a tanárok valamivel gyakrabban pontrúgások, beívelések révén próbáltak helyzetbe kerülni, Tátrai magassága, Gintli robbanékonysága és ereje révén okozott néha zavart, de meg tudtuk védeni kapunkat.

Akcióban a gólfelelős

A kezdő percek után, éppen akkor, amikor a tanári csapat első sorából páran pihenni tértek, mi is megléptük a Görög – Hlavacska T. cserét, azaz legerősebb négyesünket küldtük pályára, aminek hamarosan gólban is kifejezhető eredménye lett. Éppen Hlavacska Tamás lövése változtatott irányt egy védőn, majd a kapufáról a gólvonal mögé hullott, valószínűleg teljes terjedelmével túljutva azon, hiszen még a kárvallott csapat sem reklamált. Nem sokkal később egy szép kiugratás után ugyanő lőtte ki a hosszú sarkot, majd még mielőtt lejött volna cserének, harmadszor is bevette Devescovi kapuját.

Nyitrai és Bónus küzdelme

Ekkorra kezdőembereink mind elfáradtak, és pont a meccset csereként kezdő négyes izzadt a pályán, ami aggodalomra is adhatott volna okot, de ők is, vagy ők még inkább megmutatták, hogy felveszik a versenyt tanárainkkal. Ezekben a percekben történt, hogy egy kapunk előtti meleg szituációban, amikor Fehér már a földre került, Nyitrai kétségbeesetten tisztázott Bónus elől, amit a tanári csapat némely tagja becsúszásként értelmezett, és még a második félidőben is büntetőt reklamált, ám a játékvezetőt ez nem hatotta meg, és továbbot intett. Az esetről videofelvétel készült, remélhetőleg elérhető is lesz, és mindenki eldöntheti, hogy becsúszás volt-e. Mindenesetre a bírói ítélet (avagy nem-ítélet) szerintünk való jogossága miatt azért sem értünk egyet az „a bíró elvett egy gólt” jellegű bekiabálásokkal, mert amilyen ihletett formában védett azon a napon kapusunk, egyáltalán nem biztos, hogy akár büntetőből gólt lehetett volna rúgni neki.

Szemközt a küzdő felek

A félidő záró perceinek főhőse részünkről egyértelműen Tinkó volt, aki dinamikus játékával többször került helyzetbe, félidőig egy kapufa és egy gól jelezte játékának eredményességét.

Félidőben a tanári csapat kérésére módosítottuk a szabályzatot, és 5+1-es felállásra váltottunk, cserébe a diákcsapat kieszközölte, hogy a második játékrész harminc perces legyen, szemben a huszonöt perce első felvonással.

Az idő múlásával egyre inkább meglátszódott az életkorból adódó erőnléti különbség, amire külön rátett a tűző nap. A tanári csapat tagjai saját bevallásuk szerint egyre erősebben várták e mérkőzés végét, vagy legalább a cserét. A diákok futómennyiségéből is visszavettek a körülmények, de egyel több cserénk és fiatalságunk révén ebből még tudtunk előnyt szerezni. Bár több, mint egy éve nem játszottunk 5+1-es rendszerben, odafigyeléssel meg tudtuk oldani, hogy az új játékrendszer ne okozzon fennakadásokat, általában pontosan kirajzolódott 2-2-1-es hadrendünk annyi szokatlansággal, hogy leggyakrabban Tinkó volt az előretolt ék, míg Palágyi a meccs egyes szakaszaiban rá nem jellemző módon a hátvédsorban szerepelt, illetve a jobbára védekező játékosokként számon tartott Erdei és Petykó is bátran ment előre.

Görög és Bárth vigyáz egymásra

A félidő első perceiben mi voltunk aktívabbak, és bár öt mezőnyjátékossal szemben nem mindig könnyű helyzetbe kerülni, Tinkó és Petykó lövései jelezték, hogy képesek vagyunk rá.

A klasszikus mondás szerint lövésből lesz a gól, arról azonban meg kellene kérdezni Tinkót, hogy az ötödik gólunk előtt lőni, akart-e vagy beadni. Jobb oldalról érkező labdája mindenesetre becsúszott a kapu bal alsó sarkába, és ismét ünnepelhettünk. Néhány perccel később pedig Palágyi labdája találta meg a hatos bal oldalán Görögöt, aki egy állítás után kilőtte a hosszú sarkot, ezzel már hatgólosra nőtt előnyünk.

Forr a levegő a hatosunkon belül

Közben természetesen a mi kapunk előtt is adódtak izgalmas pillanatok, például amiatt, hogy Tátrai egy fejjel magasabb az összes hátvédünknél, de Fehér több veszélyes beadást is lehúzott előle, több ziccer elakadt testében, és amikor a kipattanó labda a tanári csapat valamelyik tagja elé került, akkor a védőink vetették magukat a labda útjába. Egy akcióban háromszor is lőhettek a fehérmezesek a hatosunkon belülről, de mindhárom kísérlet elakadt valakiben. A végefelé már mi is szurkoltunk, hogy szerezzen gólt a tanári csapat, de szurkolóink és lelkiismeretünk színe előtt nem tehettük meg, hogy elő is segítjük ezt.

Mindig magasabbra

Talán a tűző nap hatása, hogy Tinkó a félidő derekán elkezdett brazilosan játszani, ami a mezőnyben szép passzokat, a kapu előtt pedig egy kihagyott ordító ziccert eredményezett. De ezt az apró momentumot eltekintve fegyelmezettek és profi mentalitásúak voltunk. A két csapatkapitány aggodalma ellenére nem futottunk bele túlzott bizonyítási vágyból fakadó hibákba, nem volt jellemző, hogy mindenáron kötényeket akarunk osztogatni, higgadtan, türelmesen játszottunk, többnyire még védekezni is visszaértünk, az pedig természetes, hogy labdaszerzést követően két-három ember azonnal megindult a vendégcsapat kapuja felé.

Palágyi gólja

A hajrában egy szöglet után a hosszú oldalon üresen érkező Erdei akasztott kapásból Puskás-díjra esélyes kapufás bombagólt a hosszú felső sarokba; majd egy kontra végén, Hlavacska András labdakihozatala és jó ütemű keresztpassza után a szervezésben addig is hatalmasat alakító Palágyi jegyezhette fel nevét a góllövőlistára.

Mi pózolhattunk a kupával

Kétségtelen, hogy bizonyos körülmények, a szurkolók jelenléte, a helyszín ismerete, az időjárás a mi malmunkra hajtotta a vizet, de így is jó teljesítményt nyújtottunk, és első ízben kupagyőztesnek vallhatjuk magunkat! A szurkolók ovációja és a tanári csapat gratulációi után a résztvevők nagy része együtt ment ünnepelni, illetve harmadévesek lezárni a BA-t; sportügyi folytatás pedig ősszel következhet. Ha Molnár tanár úr javaslata valóra válik, az edzőteremben, ha nem, valamelyik focipályán.

Kozelito Tél - Tanárok 8-0

A Kozelito Tél részéről:

  kezdő: Fehér - Hlavacska A., Erdei - Palágyi, Görög

  csere: Hlavacska T., Nyitrai, Petykó, Tinkó

  gól: Hlavacska T. 3, Tinkó 2, Görög, Erdei, Palágyi

A Tanárok részéről:

  kezdő: Devescovi – Bónus, Gintli, Molnár, Tátrai

  csere: Bárth, Schein, Seláf

  gól: -

Mindenkinek nagyon köszönöm, aki eljuttatta hozzám a meccsen készült képi és mozgóképi anyagot, itt lehet megtekinteni őket: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.227142300633869.75927.191323177549115

http://www.youtube.com/watch?v=QN0ZumufX_U

http://www.youtube.com/watch?v=-n2istqXraE
Utóbbiban 3:05-nél Tinkó második, a csapat ötödik gólja

A tanári csapat tagjainak neve után ezúttal elhagytam a tanár úr jelzést, arra gondolva, hogy a futballpályán mindenki egyenlő.