Ahhoz képest, hogy a bajnokság egyik legfontosabb meccse előtt álltunk, nem készültünk magukat halálra. Már említésre sem érdemes, hogy ezen a héten sem edzettünk, az viszont meglepő volt, hogy a helyszínen derült ki, hogy az előzetesen számított egy helyett három hiányzónk lesz, ráadásul Tinkó sem vállalta a kezdést, így a minőségi gyengülés cseréink száma mellett kezdőcsapatunkat is érintette. És ha ez még nem lett volna elég, a kapuskesztyű otthon maradt, kapusunk tehát egy szál kézben izgulhatott, hogy ne érintse erős lövés kapujának felületét.
 |
| Sárgák a fehérek ellen |
Az elején apró jelzésként megráztuk magunkat, Hlavacska Tamás a bal szélen otthagyta védőjét, középre adását Görög sarokkal tolta tovább az üresen érkező Palágyi elé, akinek lövése a kapufát érintve hagyta el a játékteret.
De nem lenne hízelgő ránk nézve, ha az első percek minden jelenetét alaposan kielemeznénk, hiszen egy elalvás és egy csúnyán elszórt labda után két helyzetből két gólt lőttek ellenfeleink. Talán a legutóbbi, márciusi meccsünk idéződhetett fel játékosainkban, amikor ugyan jól játszottunk, de a meccs elején beszedett két gól miatt a végkimenetelt már nemigen befolyásolta feljavulásunk. A jó játék ezúttal is elkövetkezett főleg Tinkó beállása után. Ellenfeleink virtuóz játékuk ellenére ekkoriban nem sokszor tudtak kapunk közelébe kerülni, az már a mi pechünket, na jó, ellenfeleink határozottságát jelzi, hogy a félidő során kidolgozott harmadik helyzetükből a harmadik góljukat is belőtték. Részünkről Palágyi megpattanó és felpörgő lövését Tinkó kotorta be a kapuba, azaz félidőre már elértük azt az eredményt, amivel márciusban zártunk. De ezzel nem voltunk elégedettek, mindenképpen a pontszerzés volt a kitűzött cél, legalábbis elméletben, mert a pályán mintha a fásultság, csalódottság és beletörődés tükröződött volna a fiúk tekintetében. És a romantikus hősköltemények forgatókönyvéhez méltóan a hősök rossz kedvét a beboruló ég és az eső lógó lába is jelezte…
 |
| Petykó huzogat |
Tehát mentünk előre és előre, aminek meg is lett az az eredménye, hogy lekontráztak minket és egy felsősarkos lövéssel már három pötty különbség volt a két csapat között. Közben kerítettünk egy kesztyűt Fehérnek, akinek ezzel a hangja is visszajött, és ismét hallhattuk a „Húzd szét!”-et, a „Jössz vele vissza!”-t, és a többi örökbecsűt, amelyeket kesztyű nélkül csak ritkábban és visszhangozhattak a környező házak. Úgy tűnik, ami Sámsonnak a haja, az Fehérnek a kesztyű. Ám nem csak hangban, hanem tettekben is naggyá lett kapusunk, szükség is volt rá, hiszen futnunk kellett az eredmény után, gyakran csak Erdei biztosított hátul, ki voltunk téve a lekontrázás veszélyének, védett is kapusunk léc alá tartó bombákat és ziccereket szép számban. Vagy, ha ő már verve volt, ellenfelünk csatára megtette azt a szívességet, hogy az üres kapu helyett a kapufára gurítson.
A kitámadásnak természetesen az az előnyös oldala is megvolt, hogy sok lövőhelyzetet alakítottunk ki, ezek közül egyet Tinkó középtávolról a hosszú alsó sarokba vágott, de a többi a világ minden kincséért nem lett volna hajlandó a kapuba jutni, a kapu mellett vagy a nemrég igazolt kapus kezei között végezték. Tinkó második gólja után ismét felcsillant a remény, hogy kiegyenlíthetünk, de ez máshogy volt elrendelve, nem sikerült tovább közelítenünk egymáshoz a két csapat számszerű eredményét.
 |
| Ezt hagyta ki a kedvünkért |
Sőt, az utolsó percekben amolyan igazi Zsugás akciók révén még ellenfeleink növelték egyel, és növelhették volna még többel az eredményt, de Pálfy is megtette azt a szívességet (talán néhai magyarszakosságára emlékezve), hogy nem találja el a kaput, az utolsó percben pedig egy akción belül háromszor lőhettek volna gólt a fehérmezesek, de még egy csel és még egy csel, a kapufa, és végül kapusunk meggátolta őket ebben, így maradt a 2-5.
Idén nem először játszunk, és nem először kapunk ki a Zsugától, így az eredmény nem katasztrófa, csupán az a következmény sajnálatos, hogy ezzel a bronzéremnek, és a riválisok jó formája esetén a negyedik helynek is búcsút mondhatunk.
Kozelito Tél - Zsuga Bonito 2-5
kezdő: Fehér - Hlavacska T., Erdei - Palágyi, Görög
csere: Petykó, Tinkó
gól: Tinkó 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése