Fényesen megnyert rangadó

Igen kedvező előjelekkel készültünk a Kopa elleni, komolynak ígérkező megmérettetésre. Nem elég, hogy játékosaink elég jó arányban jelentek, meg de a meccs előtti éjjel többen láttak főnixmadarat, kétfejű kost, sőt egyvalakinek hajnali ötkor állítólag Puskás Ferenc is megjelent, 10-es számmmal ellátott citromsárga mezben, fején glóriával, amint bal lábával csapatkapitányunk labdájával dekázott; mindezek pedig az álmoskönyvek fejtegetései szerint győzelmet vetítettek előre. Persze az álmoskönyveket és a jövendőmondókat már csak meccs után kérdeztük meg, és az eredmény ismeretében már könnyen beszélhettek utólag.
A meccset eleve erős felállítással kezdtük - a mezőnybeli posztokat el sem kellet osztani, már mindenki tudja mi a dolga, és még tovább erősödtünk, amikor pár perccel kezdés után Hlavacska András is átjött az A-ligás meccsről. Nem mintha addig a Tinkó-Erdei védőpáros rászorult volna a kisegítésre, mert bár kezdetben alig birtokoltuk a labdát, és nagy nyomás nehezedett kapunkra, meg tudtuk akadályozni, hogy kékmezes ellenfeleink közvetlen gólveszélyt gyakorolhassanak. És ha ez még nem lett volna elég, első valamirevaló támadásunk során Hlavacska Tamás bal oldalon mindenkit maga mögött hagyott, keresztbe passzolt labdáját pedig Palágyi a gólvonalon túlra gurította.

Hlavacska T. kapufája a meccs elején

A korai gól megváltoztatta a játék képét, és a következőkben mi támadtunk sokkal többet, sok kecsegtető helyzetig jutottunk el, de ekkor a legordítóbbakat sem sikerült gólra váltanunk. Még a helyzetek kidolgozásában oroszlárészt vállaló Hlavacska Tamás kapufájánál jártunk legközelebb előnyünk megduplázásához.
Jól is jött volna a kétgólos előny, hiszen a Kopa is megmutatta, hogy nem véletlen tanyázik a tabellán oly igen előkelő helyen, előbb egy életveszélyes szabadrúgást kellett vetődve védenie Fehérnek, majd akcióból és egy szöglet után is betaláltak ellenfeleink, és már hátrányban is voltunk.

A kihagyott helyzet prototípusa

A semleges nézők is élvezhették a meccset, nem csak a technikai színvonal, hanem a fordulatosság miatt is. Mert nyilvánvalóan nem hagytuk magunkat, és megpróbáltuk ismét magunk javára fordítani a meccs állását.
Egy briliáns lekészítés után Erdei távoli lövése pattant meg Görögön, és került a hálóba, passzmániákus hátvédünk tehát harmadik meccsén harmadszor lőtt gólt korábbi egyesületének; majd Palágyi lőtte meg a tavaly télen szokásossá lett gólját: maga szerzett labdát a középpályán, végigfutott az ellenfél térfelén, kicselezte az utolsó védőt, majd az alsó sarokba küldte a lasztit. Mindezek következtében a félidőben már mi vezettünk, persze ki tudja mi lett volna, ha tényleg 20 perces félidőket játszunk, mert ezúttal sikerült lebuktatni a sporttársat, hogy nem egész 18 perc után lefújta a félidőt, éppen mikor három az egy ellen támadhattunk volna.

Fizikailag is próbára tették egymást a felek

A második félidő elején aztán sikerült nem csak kidolgozni, hanem értékesíteni is a helyzeteinket, Hlavacska Tamás szerzett két gólt két okos lövéssel, illetve Erdei csavart az alapvonal közeléből az üresen maradt kapuba. A gólok előkészítésében Hlavacska András vállalt fontos szerepet, testvérét a nappali parkettáján begyakorolt figura végén ugratta ki, Erdei gólja előtt pedig jó szokása szerint minden szembejövő ellenfelet kicselezett, mielőtt a biztos gól érdekében továbbjátszotta volna a labdát.
Természetesen nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy könnyen elbántunk ellenfelünkkel, mert a meccs mindegyik szakaszában akadtak forró pillanatok, a fentebb leírt három gól között is egyszer csak a keresztléc óvott meg bennünket, az ellenfél némely játékosának képességeit pedig nem mutatnám be, akik a pályán voltak, tapasztalhatták, akik nem, azoknak meg egy "nagyon jó" úgyse mond semmit.

A harmadik bekapott gólunk születik éppen

Hát akkor már illusztrációnak amellé, hogy jó játékosai vannak az ellenfélnek, leírom, hogy kaptunk is egy gólt, szemtelenül elpöcizték Fehér mellett, és begurult a kapuba. De öt perccel a vége előtt a háromgólos előny már elég stabilnak tűnt ahhoz, hogy cseréinknek is újabb lehetőséget adhassunk.
Közben kezdett egy kicsit megint visszatérni az a rendkívül idegesítő játékforma, hogy sorra dolgozzuk ki az egyértelmű helyzeteket, csak egy jó "süti" kellene, de néhány centi mindig hiányzik a gólhoz. Tinkó is kiverekedte magának a helyzetet, aztán belelőtte a kapusba, és már elveszni látszott a lehetőség, de a kipattanóra érkezett Palágyi, és benn volt a hetedik.

Hlavacska Tominak csak a hátát látták a védők

Néhány perccel a vége előtt egy szépen eltalált lövéssel még szépített a Kopa, de közelebb már nem engedtük őket magunkhoz, megvan az első nagycsapat skalpja idén, kívánjuk, hogy csak így menjen tovább a tavi költők szekere, gyűjtögessék a skalpokat szorgalmasan a legények.
Kozelito Tél - Kopa Kőbánya 7-4
   kezdő: Fehér - Erdei, Hlavacska T., Palágyi, Tinkó
   csere: Görög, Hlavacska A., Petykó
   gól: Palágyi 3, Erdei 2, Hlavacska T. 2