2010. szeptember 26., vasárnap

Idény elejei forma


Idénybeli első meccsünkön kellemes gondjaink adódtak: a nem teljesen egészséges Hlavacska kivételével mindenki, azaz kilencen gondoltuk úgy, hogy elmegyünk a meccsre, ez pedig végtelen, sőt talán még annál is több kombinációt jelenthet taktika terén. Illetve arra is figyelni kell, hogy mindenki kapjon is játéklehetőséget, ha már vette a fáradtságot, hogy eljöjjön.
Kívánni sem kívánhattunk volna a HajCSATOKnál jobb ellenfelet az első megmérettetésünkre, hiszen azon kevés csapat közül valók voltak, akiket már ismertünk, és eddigi három találkozásunkkor könnyen verhetőnek bizonyultak. Az ukáz szerint, ha eddig 24-3 elleünk a gólkülönbségünk, talán ezúttal is jónak kellett lennünk legalább egy ikszre. Az öltözőben ellenfeleink – akik nyári névváltoztatásunkról nem értesültek – aggódva kérdezték, hogy ugye idén is Football Studies néven szerepelünk-e, majd miután megtudták, hogy nem, ráadásul mi leszünk soros ellenfeleink, láthatóan elkeseredetten távoztak.
Ez a kis incidens sem volt elég ahhoz, hogy önbizalmukat letörjük, mindjárt az első akcióból nekiindultak, és mintegy tíz másodperccel kezdés után máris a hálónkban táncolt a pettyes. Egyik legerősebb felállású csapatunkat így lenullázni, igazán nem barátságos gesztus. Vagy csak Hlavacska hiánya tette? Hiszen nélküle bajnoki meccsen még nem szereztünk pontot.
Egy védés Fehértől
Fogjuk az idény elejei formára, hogy játékunk a meccs nagy részében döcögősen ment. Nem mintha nem lettek volna szépen felépített akciók (elsősorban a második félidőben), de az előző szezon utolsó helyezettje ellen magabiztosabb produkcióval is kirukkolhattunk volna. Az első félidőben Fehérnek többször kellett ziccereket, lövéseket hatástalanítani, hogy nagyobb szégyenbe ne kerüljünk.
Palágyi első gólja után
Elöl Nyitrai nagylövése volt az első említésre érdemes momentum, majd a félidő derekán Tinkó középre adásából Palágyi egalizált. Ekkorra már, először a csapat történetében mezőnyben a pályán volt Ángyán, és szorgalmasan bizonyította, hogy érdemes volt kihozni őt a kapuból. És volt még egy debütáns, aki nagyban befolyásolta mérkőzés hangulatát, mégpedig a játékvezető. Erős váltást jelentett az előző szezon „aki elmegy a labdáért azé a bedobás”-stílusú bíráskodásához képest, hogy a legkisebb test-test kontaktust is szabadrúgással büntette, azt bezzeg elengedte, amikor Tinkónak a hatoson belül becsúsztak. Játékosunk térde jelezte a találatot, le is kellett cserélni.
A második félidő elején Palágyi egy felsősarkos lövéssel már minket juttatott előnyhöz, azonban ez az előny vékonyka volt ahhoz, hogy lepihenhessünk, ráadásul ellenfelünk rájuk korábban nem jellemző mértékű nyomást gyakoroltak védelmünkre. Szerencsére Tinkó visszatért, és rengetegszer szerelt fontos pillanatokban, a hátulról szervező Erdeivel, és a határozottan romboló Petykóval együtt megoldották legjobb játékosunk helyettesítését, és Fehér is magabiztosan hempergett a pályát borító avarrétegen. Ugyanakkor beszédes, hogy a védekezést kell minősíteni, nem pedig a rengeteg rúgott gólt. Sajnos védelmünk magabiztossága inkább tendencia volt, mint törvény, így lehetett, hogy egy lepattanó labdára a kapu torkában két ellenfél is érkezett üresen, és kiegyenlítettek. 2-2 alig néhány perccel a vége előtt, egy jóval gyengébbre taksált csapat ellenében nem túl hízelgő eredmény.
Szerencsénkre Ángyán, aki február óta először jött el közénk, tényleg úgy gondolta, hogy csapathűségét nem csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja, és egy bedobás után szépen lefordult védőjéről, majd a rövid alsóba lőtt, 3-2! Alig néhány másodperccel később egy hosszú előreívelést ugyanő fejelt át ellenfelünk kapusa fölött, ami az év gólja lett volna, ha a kapu valamivel hátrébb van, így az aláhulló labda a keresztlécet érintve hagyta el a játékteret.
Az eredmény állása ellenfelünket késztette kapkodásra, aminek meglett a számunkra kedvező eredménye, midőn egy kontra során Káplár ívelt át a túloldalra, Nyitrai levette a labdát, és távolról a kapu jobb oldalába zúdította.
Így festettünk az új mezekben a meccs után
Ezzel gyakorlatilag véget is ért a meccs. Megvolt tehát szezonbeli első győzelmünk, megőriztük az új bajnokságban kiharcolt 100%-os mérlegünket, szép gólokat lőttünk, a játékot pedig még feljavítjuk.
A csapatképen a felső sorban: Erdei, Palágyi, Káplár, Petykó. Az alsó sorban: Tinkó, Görög, Fehér, Ángyán, Nyitrai. A képről Hlavacska hiányzik.
Kozelito Tél - HajCSATOK 4-2
   kezdő: Fehér - Erdei, Nyitrai - Palágyi, Tinkó
   csere: Ángyán, Görög, Káplár, Petykó
   gól: Palágyi 2, Ángyán, Nyitrai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése